Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása
161 újra és modern fegyverzetben összefoglalni a magyarországi kapitalizmus fejlődéstörténetének ezt a lényeges fejezetét Vargha Gyula részben már elavult munkái és a szintén javarészt régebbi időből származó töredékes részletmunkák után. Reméljük, hogy ezt az érdekes vázlatot nemsokára kézikönyv fogja követni. A téma megérdemli a fáradságot. Schranz András. Késmárki G. A. dr.: Díe Tschecbo-Slowakei und das Minderheúenproblem. (Zur zehnten Jahreswende der Fünfvölkerrepublik.) Lúgos, 1928. Lug oson jelent meg nemrégen ez a kisebbségi-tanulmány, amely — bevezetőül érintve a cseh-tót köztársaság születésének előzményeit — öt tömör fejezetben foglalkozik a problémával, ismertetve a tótkérdés erőszakos és alattomos eltussolására irányuló cseh politikai cselszövényeket és propaganda-eszközöket, s megvizsgálva a nemzeti szuverénítás kérdésének a kisebbségvédelem nemzetközi szabályozásához való viszonyát. Nemzeti (cseh) állam, centralisztikus hatalmi politika s a kisebbségek elnyomása vagy ezek helyén nemzetiségi állam, hatékony kisebbségi védelem és kisebbségi autonómia: ebben az alternatívában exponálja Késmárki dr. a felvetett problémát. Egyik lehetőség a túlzó cseh nacionalizmus elérhetetlen ideálja, a másik azoké, akik a megkérdezésük nélkül cseh uralom alá jutott népek önrendelkezési jogát ezen az alapon vélik kielégíthetni és kívánják a köztársaság népeinek békés együttműködését biztosítani. A szerző vizsgálódásainak súlypontját a cseh-tót viszony politikai, jogi, kisebbségi és kultúrális szempontból való mérlegelésére helyezi s kitűnő politikai érzékkel mutat rá arra, hogy „Cseh-Szlovákia" achilles-sarka tulajdonképen a tót-kérdés. Szerinte abban az állampolitikai okból erőszakolt népszámlálási eljárásban, amely a cseh és a tót népet egy fogalom alá sorozta, éppen úgy meglátszik a cseh nacionalisták mohó imperializmusa, mint a „cseh" és „szlovák" szavakat összekötő írásjel szinte nevetséges buzgósággal végrehajtott kiirtásában és büntetésében. A cseh állampolitika legfőbb törekvése, hogy a cseh és tót nép sem ma, sem a jövőben ne legyen kettő; ezért tiltakoznak minden módon az ellen, hogy a tótokat a külföldön politikai kisebbségnek tekintsék — legfeljebb „érzelmi" kisebbségükről lehet szó — annak ellenére, hogy a párisi kisebbségi szerződés a cseheket és a cseh nyelvet kifejezetten megkülönbözteti a nem-csehektöl, tehát a tótoktól is. A tótság megtörésére épített cseh nacionalista koncepció sikerét azonban, amelyet nyers hatalmi eszközökkel akarnak a csehek biztosítani, a belső politikai nehézségek és a fennálló természetes ellentéteken kívül erősen akadályozza a kisebbségek nemzetközileg kötött és megerősített szerződéses védelme is. Ezzel a nemzetközi akadállyal szemben is van azonban a cseh nacionalistáknak ellenszere: az állami szuverénitás elvének minden nemzetközi szerződés jogereje fölé való helyezése, amelyet olyan kiváló Társadalomtudomány. 11