Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása

154 is a legtöbb szuperált, dacára a közfelfogásnak." (58. 1.) Fedezetlen határidő-üzlet lehetetlenné teszi a kereslet-kínálat eredeti árképző erejének érvényesülését s mely a legfőbb gazdasági cikkekben is a tőzsdei játéknak, a spekulációnak nyit tág teret. Éppen ezért azt követeli, hogy a fedezetlen határidőüzlet mezőgazdasági és malomterményekben eltiltandó, aki e tilalom ellen vét, hivatalból üldözendő és pénzbüntetésre ítélendő. Határidőre csak olyan mezőgazdasági és malomtermény adható el, illetőleg vehető meg, mely az eladó tényleges birtokában van. (65. 1.) Tisza István gróf 1897-ben megjelent ,,Magyar agrárpolitika" című röpirata főleg Zelenski ellen irányult. Zelenski válaszában a tőzsdére mutat reá, mint egyik fő agrárellenes faktorra: „Tisza István gróf azon vádjára, hogy létezik a pénz arisztokráciájának egy titkos összeesküvése ellenünk, mi nem ezt mondjuk, mert ha ezt állítanók, ha nem is szép, de sokkal idealisztikusabb célt tulajdoníthatnánk a tőzsdén székelő hatalmasoknak, mint aminő valóban vezeti őket. Amit hirdetünk, az egyszerűen az, hogy bizonyos egyének, a tőzsdék segélyével, nem tekintve, hogy eljárásuk morális-e vagy sem, egyre gyarapítják mások kárán vagyonukat, ezzel pedig hatalmukat. Ennek eredménye az, hogy a vagyonnal és hatalommal együtt a politikai befolyás is fokozatosan átmegy a gazda, iparos és kereskedő, tehát a produktív osztályok kezéből amazoknak a markába, kik a tőzsde sáncai mögé bújva végzik nemzetgazdaságilag kétes értékű üzelmeiket, továbbá azt, hogy e cél elérése kedvéért, elcsábítva vagy megvesztegetve pártokat és kormányokat, oly spekulácionális módszereket honosítottak meg, melyeknek eredménye a legfontosabb nyerstermények árainak meghamisítása, erőszakos sülyesztése vagy emelése, mi magával vonja elsősorban az egész világ gazdaközönségének elszegényedését, következménykép pedig az ipar és a reális kereskedelem pangását." (82. 1.) Csatlakozik a Károlyi Sándor gróf vezetésével megindult agrárius mozgalomhoz, melynek egyik vezére is lesz. Alapítója az első fogyasztási szövetkezetnek, a Hangyá-nak, melynek első alaptőkéjét Károlyi Sándor gróffal együtt majdnem ő jegyezte. A mezőgazdasági és ipari szeszgyártás konkurrenciája miatt, az ipari szeszgyárak megváltását ajánlotta a szesz-törvény tárgyalása alkalmával. „Természetesen javaslatomból semmi sem lett elfogadva. A szeszgyártási törvényeket egy pár zsidó nagy szeszgyáros készítette és amit ők végeztek a maguk érdekében, azon semmikép változtatni nem lehetett. A regálékat, kisebb királyi haszonvételeket megváltották, mert túlnyomóan földbirtokos, keresztény kezekben voltak, még pedig távolról sem előnyösebben, mint ahogy én javasoltam az ipari szesz-kontingens egy részének megváltását. Utóbbi azonban nem történhetett meg, mert kizárólagosan zsidó vagyont alkotott. A regálék megváltása előtt a korcsmáltatási jogot sok esetben keresztény bírta. Sok birtokos elvből nem adott zsidónak korcsmát haszonbérbe. Én is azok közé tartoztam. A megváltás után a jognak új tulajdonosa, a kincstár, majdnem kizárólag a legtöbbet fizetőnek, zsidónak adta azt haszonbérbe." (133. 1.) Telepítés-kérdésében a Darányi-féle tervezettel szemben a Károlyi