Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása

155 Sándor—Csernovics Diodor tervezetéhez csatlakozik, mely szerint a nemzetiségi vidékeken eladóvá vált közép- és nagybirtokokat egy alakítandó intézet venné meg s adná tovább magyar kézre, továbbá a vétel nagy befektetésével szemben az olcsó bérleti rendszerű telepítést tartja kívánatosnak. A 90-es évek végét és az 1900-as évek elejét agrárpolitikai küzdelemben és agitációban tölti. 1901-ben a Nemzei Kaszinó igazgatóelnökévé választják. „A Nemzeti Kaszinóban ... nemcsak az arisztokrácia, a földbirtokosság gyűlt össze, hanem kapui nyitva voltak mindig minden feddhetetlen jellemű embernek, ki be kivánt oda jutni és mint 'tag méltónak találtatott. Kezdettől fogva két irány vetekedett egymással. Egyik az arisztokratikus exkluzivitást akarta behozni, a másik az alapító szellemében kívánta továbbfejleszteni az intézetet. Igazgatásom alatt természetesen az utóbbi irányt tartottam szem előtt és attól el nem tértem." (203. 1.) Az 1904—06-os krizis idején szorosan Tiszához csatlakozik. 1905 tavaszán rövid ideig kombinációban van, mint Tisza Istvánt felváltó miniszterelnök. Határozottan azonosítja magát ez időben Tisza István gróf politikájával, kit figyelmeztet, hogy további politikai küzdelme liberális jelszó alatt aligha lesz lehetséges. Konzervatív politikát ajánl, mert ,,a konzervativizmus is haladás, de megfontolt haladás és tiszteletbentartása a hagyományoknak. Kevés kivétellel az egész zsidóság demokrata, sőt szociáldemokrata. A zsidóságra támaszkodva akarni és csinálni liberális jelszó alatt konzervatív politikát lehetetlenség. Kossuth 1848-ban két pozitív eredményt ért el, emancipálta, reázúdította a magyarságra a zsidóságot és tönkretette a magyar középbirtokos osztályt. Ha nem akarod a konzervatív zászlót kezedbe venni, akkor Apponyi fog vezérkedni és legközelebb két eredményt fog elérni: az egész vonalon ki fogja építeni Magyarországban a zsidó hatalmat és tönkre fogja tenni a még létező magyar birtokos osztályt." (Levele gróf Tisza Istvánhoz 1905 szept. 4-én, 295. 1.) Igen világosan formulázza agrárius álláspontját egy Bernát Istvánhoz intézett levelében; pártolja a szövetkezeteknek keletkezését, terjedését, izmosodását, elő fogja segíteni a paraszt, közép és nagy majorátusok keletkezését, hogy eleje vétessék a mindinkább nagyobb mértéket öltő föld-mobilizációnak, respektálva a törvény meghozataláig betáblázott összegeket, olyan törvény hozassék, melynek alapján a föld mondjuk 10 holdon alul adósság fejében el ne legyen árverezhető, egy az indiaihoz hasonló uzsoratörvény hozassék, a tőzsdereform a fedezetlen határídőüzlet játék megtiltásával, olyan adóreform, mely egyszerűbb és érthetőbb a jelenleginél, az italmérést lehetőleg kivenni a zsidók kezéből, minden támadást a tulajdon ellen a legszigorúbban kell üldözni. (1906 június 23-án, 331. 1.) Állást foglal az 1907-es iparfejlesztési törvényjavaslat ellen. Nézete szerint a szubvencionált ipar mellett a természetes tőkeerejű ipar nem fejlődhetik ki s így a protegált iparágak erőltetett fejlesztése és súlyos közéleti visszaélés lesz az eredmény. 1908-ban benyújtja tőzsde-reform