Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám - ANKÉT A SPECIALIZÁLÓDÁSRÓL

251 Huszonkét válasz érkezett, nagyrészben egyetemi és főiskolai tanároktól.1 Az első kérdéshez, hogy a karok és hallgatók jelenlegi megoszlása helyes-e, kevesen szóltak hozzá. R o h r e r László és B o z ó k y Géza helyesnek tartja, mások ez irányban vizsgálódásokat kívánnak. M ag y a r y Zoltán utal a most létesített Főiskolai Pályaválasztási Tanácsadóra, amely a kitűnő Szandtner Pál szegedi egyetemi professzor vezetése alatt fog működni s pályaképeket adni. A folyton változó helyzet friss, szilárd statisztikát követel. D é k á n y István szociálpolitikai karok létesítését tartja szükségesnek. A jogi kartól függetlenül nagyobb reálpolitikai életérzésre kell nevelni az ifjúságot s aktívvá kell emócionálni. A szociálpolitika fontossága, amelynek immár a falut is fel kell karolnia, szintén ezt kívánja. A második kérdéssel kapcsolatban többen szóváteszik a jogászok túltengésének kérdését. Általános az a nézet, hogy jól képzett jogászokban nincs túltermelés. B o z ó k y Géza szerint a joghallgatók 90%-a a közepes átlagot sem éri el. Urbán Gusztáv szerint a jogi oktatás igazi reformját a kötelező óralátogatások szigorú megvalósításának kell megelőznie. Már a középiskolákban is az erősebb rostálást kívánja D é k á n y István és G r ó s z Emil. (Ezzel szemben M a g y a r y Géza az egyetemi hallgatók szorgalmával és előmenetelével meg van elégedve). A jogi tanulmányok rendjének gyökeres reformját többen sürgetik. (Molnár Kálmán, Bozóky Géza, Urbán Gusztáv, Schönvitzky Bertalan.) Különösen a közigazgatási, pénzügyi és igazságügyi pályán működő jogászok különböző képzésbeli igényeire utalnak. Bozóky Géza két propaedeutikus félév szükségét is hangoztatja. E g r y Aurél a nemzetközi jog elhanyagolt voltát panaszolja fel. Többen szükségesnek látják a jogi képzésnek gazdasági és nyelvi ismeretekkel való kiegészítését. (Szőke Gyula, Imrédy Béla.) Az orvosi képzésre vonatkozó nyilatkozatok egyértelműen arra az eredményre jutnak, hogy a javulás csak a hallgatóknak az anyagi gondtól való mentesítése s a nem hivatott elem eltávolítása után várható. A tanulmányi idő (5 év) ma már nem elegendő. A colloquiumok legyenek kötelezők. (Korányi Sándor.) A specializálódásról egyhangúlag állapítják meg, hogy csak akkor hasznos és jogosult, ha egyrészt a munka természete szerint magától adódik, másrészt, ha a kiválók, az átlagon felüli tehetségesek specializálódnak. Tudományt művelni, mondja Hornyánszky Gyula, ma már csak specializáltán lehet, a jelenségek összefüggését nyújtó egyetemességről azonban itt sem lehet lemondani. A specializálódás tehát az általános tudást feltételező tudástöbblet. Az orvos, ügyvéd csak a tömeges és bonyolultabb társadalmi viszonyok között specializálódhaik, a tanítás azonban magasabb fokon mindjobban szakszerűvé lesz. Mindenki hangsúlyozza a korai specializálódás veszélyeit, különö1 6 jogi, 3 orvoskari, 3 bölcsészetkari, 1 hittudományi, 3 szakfőiskolai tanár, 2 főtisztviselő, 2 közgazdasági tekintély és 2 ügyvéd nyilatkozott.