Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám - DURKHEIM A SZOCIALIZMUSRÓL

252 sen az orvosok. (Korányi, Grósz.) A túlkorai és túlzásba vitt specializálódás eltompítja a nagy összefüggések iránti érzéket és az elhelyezkedést is nehezíti. (Pauler Ákos.) A mechanikus civilizáció kora eltüntette az egész embert, de a gépembert sem termelheti ki, mert a közélet, sajtó, irodalom, tudomány mind az emberegészet támogatja. (Dékány István.) A gazdasági, politikai, közigazgatási pályákon az átfogó elméké a vezetőszerep, tehát az általános ismeretek, szempontok és célkitűzések a fontosak. (Hornyánszky Gyula.) A specializálódás elite-képződés, amely csak az egyetemi tanulmányok után történhetik megfelelő eredménnyel, mondja M a g y a r y Zoltán s utal az Országos Ösztöndíjtanácsra, amely Berzeviczy Albert elnöklete alatt a külföldi tanulmányutak célszerű szervezését valósítja meg. I m r é d y Béla szerint a specializálódás sokszor a látókör megszűkítését s a munkateljesítmény elgépiesedését eredményezi. A jó jogász gyorsan tud specializálódni. A logikus gondolkozás, a higgadt, megfontolt s mégis gyors elhatározás, fegyelmezettség, hallgatni tudás, szellemi rugékonyság, jó ítélőképesség az érvényesülés igazi feltételei. Meglehetősen elszigetelten marad E g r y Aurél azzal a nézetével, hogy már az egyetemi tanulmányok idején specializálódni kell, mert ez gyorsabb boldogulásra vezet. Messzeható pedagógiai reform szemszögéből nézi a kérdést L y k a Károly, aki felsőoktatásunk egész rendszerét elavultnak látja. Az egyetemek nem alkalmasak többé a szelekció kényes munkájára. A jövő a kutató intézeteké, szemináriumoké és laboratóriumoké. Az extenzív didaktikus cél helyébe az intenzív cél fog lépni s ez a specializálódásnak kedvez. VDURKHEIM A SZOCIALIZMUSRÓL. A szociálista teoretikusok azzal kérkednek, hogy a szocializmus tudományos rendszer. Engels szerint Marx a szocializmust az utópiák ködös, szétfolyó elméleteiből csalhatatlan, exakt tudományos módszerekkel a tudomány magasságaiba emelte. A szocializmus a köztudatban is úgy szerepel, mint tudomány; híveinél mint egyetlen, az emberiség üdvét szolgáló igaz tudomány, ellenfeleinél pedig, mint hamisságok és tévedések tömege. A marxizmus valóban megtévesztő, adatokkal, számok rengetegével dolgozik, az érzelmeket, a vágyakat, a célkitűzéseket, a proletáriátus hatalmi aspirációit igen ügyesen tudományos mezbe bujtatja. Tudomány-e a szocializmus, vagy nem, és mi a szocializmus, ha nem tudomány — ennek a nagy és nehéz kérdésnek a tisztázására bizonyára nagy mértékben hozzá fog járulni Emilé Durkheimnak, a neves francia szociológusnak könyve, melyet most tett közzé egyik tanítványa hátrahagyott írásaiból.1 A zsidó Durkheim rokonszenvezett a szocializmus eszméjével, s meleg barátság kapcsolta őt Jauréshez. De nem lépett be a francia szociálista pártba, mert el1 Emilé Durkheim, Le Socialisme, Paris 1928. Edité par M. Mauss (Al kiadás).