Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA

44 tudatos is. Érdekes jelensége a mozgalomnak a kispolgári elemek csatlakozása és a magyar nemzeti államiság gondolatával való erős szembehelyezkedése, mely dacára az erős német példának, mely után a mozgalom megszerveződött, a német szociáldemokrácia patriotizmusából semmit sem vett át. A szakszervezeti mozgalom határozottan magyarosított, de politikailag összeforrott az anacionalis elemekkel. A mozgalom a szélesebb rétegek sympatiáját mégis meg tudta nyerni, azt főleg szervezettségének és az első idők merev Rendőri szabályainak köszönhette, A válság hatodik oka a dinasztikus és nemzetiségi problémák kapcsolata a demokrácia ügyével. Az a szerencsétlen közjogi helyzet, melyben a nemzet élt és melyet elviselt, sőt bölcs reálpolitikai érzékkel kiegyenlíteni is igyekezett, nem volt alkalmas létrehozni a kölcsönös megértésnek és bizalomnak azt az atmoszféráját, mely egy békés nemzeti haladásnak előfeltétele. Továbbá ott volt a nemzetiségi kérdés fenyegető réme. A nemzetiségi kérdés a magyar politika cardinális kérdésévé, mellyé jelentőségénél fogva lennie kellett volna, soha sem vált. De a tudat alatt, a nemzeti élet ösztönvilágában állandóan ott kísértett. 1868-ban megindul egy rendszer, mely a kiegyezést létrehozni akarta. Deák Ferenc politikai nagyságát éppen abban látom, hogy mikor 67-ben rendezte a dinasztiához való viszonyunkat, elsősorban a magyar államiság gondolatának elismertetésével, a kiegyezés ügyét nem látta befejezettnek, csak úgy, ha a második kiegyezést is, a nemzetiségit is, megvalósítjuk. De az 1868-as kezdet idővel ellankad, maguk a nemzetiségek is passzivitással felelnek reá, úgy, hogy a magyar béke jobb viszonzatlan marad. A dinasztikus és nemzetiségi politika azonban jól megfértek egymás mellett. Divide et impera százados politikája mindig megtalálta a módját, hogy a nemzetiségeket a magyarság ellen úszíthassa. Az abszolutizmus korának nemzetiségi politikájáról nem is beszélve, 1905 az a fordulópont, amikor a dinasztia és a nemzetiségek megtalálják egymást. Akkor a magyar nemzeti törekvések letörése s a monarchia feudálisán imperialista átszervezése érdekében hoznak felülről egy demokratikusnak mondott reformot, mely mellé felsorakoznak a magyar nemzetiségek és a magyar demokraták. Majd később s ma már \a vonatkozó történeti anyag csaknem mind feltáratott az a sötéten bujtogató szellem, melyet Ferenc Ferdinánd élesztett a magyar nemzetiségi mozgalmakban. A közös