Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA

45 plattíorm mindkettőnél a demokratikus reform vala. Ezen a plattíormon pedig a dinasztikusán feudális és imperiális célok, a magyar nemzetiségi és a magyar demokratikus politikai mozgalmak mindig megtalálták egymást. Az a feltevés, hogy egy demokratikus, helyesebben radikális Magyarország a nemzetiségi ellentéteket megszüntetni képes lesz, szemeink láttára bukott meg. Kompromittálva ezzel a demokráciát nemzetiségi vonatkozásaiban is. A nemzetiségi törekvés — fogadjuk el Réz Mihály tételét, melyet Jásziék nemzetiségi politikájával szemben kifejtett — szükségképen uralmi törekvés. Előbb a szabadság, azután az uralom. Réz Mihály tézisét igazolta az idő s Középeurópa új államai a nemzetiségi kérdés szempontjából valóban — nem demokratikusak. Ezen komponensek mind együtt, egyszerre, csak különböző mértékben és irányban befolyásolták a magyar demokrácia ügyét. Elkövetkezett 1918 október s a magyar demokratikus politikának végre alkalma nyilt, hogy a demokratikus elveit valóra váltsa, demokratizálja Magyarországot. Ezt a demokráciát mindnyájan láttuk s ekkor következett a magyar demokrácia válságának végső és utolsó, legsúlyosabb oka: a forradalomban ez az anorganikus demokrácia kezébe kapta az államvezetést, de mikor az irányítást átvette, eredetének minden hibája kiütött rajta s az államvezetésre teljesen képtelennek, sőt mi több — s ez a végzete — a nemzettel szemben bűnösnek is találtatott. Az erőpróbát nem tudta kiállani, egy olyan szellemi és szervezeti anarchiát hozott a nemzet fejére, hogy a tizenhárom próbás demokraták és a legmakacsabb ideológusok is ijedten ábrándultak ki ebből a demokráciából. A liberalizmus természetszerűen fejlődött radikalizmussá s miután a magyar demokrácia ügye nem strukturális kérdés, hanem világnézeti kérdés volt s így természetszerűen a legszorosabb öszszefüggésben állott — mint előbb kimutattuk a liberális-radikalizmus ügyével, szellemi jelentőségük, evolúciójuk ugyanaz volt, ugyanazon energiák fejlesztették és irányították, szükségképen kellett a liberális-radikális világnézettel együtt győznie és megbuknia. Ez volt, elméleti alapon, mellőzve a történeti kifejlődés leírását is, a magyar demokrácia ügye. Ez vezetett el a magyar demokrácia válságához is.