Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA

42 mintha ezzel a liberalizmus rendje ellen akarna fordulni, sőt éppen azért, hogy ezt az új rendet a demokrácia látens erőivel is megvédje, a magyar demokratikus törekvéseket a magyar élettel, alkotmánnyal teljesen ellentétes népszuverénitásra építette fel, s így a nemzet felfogásától teljesen idegen politikai programmot adott s megfojtotta az egészséges demokráciának azt a fejlődési lehetőségét, melyet a viszonyok a nemzet érdekében akkor már parancsolólag követeltek. Ez a megállapítás első pillantásra doktrinair-nek látszhatik. Pedig a válság abban a pillanatban kezdődött, mikor a liberalizmus, mely a 90-es évek végére már betöltötte hivatását túlérett s nem tudott helyet adni az egészséges demokratikus fejlődésnek. Ha a liberalizmus már magába olvasztotta a demokráciát s így tudott inaugurálni egy teljesen antidemokratikus gazdasági politikát, a természetes az lett volna, ha az elválás megtörténik, a demokrácia nem politikai formulázásban s nem egy meglehetősen exkluzív réteg politikája gyanánt kel életre s nem a nép jogok, hanem a nemzeti államberendezkedés demokratikusabbá tételét, egy demokratikus, ia nemzet széles rétegeinek anyagi fejlődését biztosító gazdasági, főleg agrárius politika kívánalmával lép a fórumra. Nem így történt. Sőt a demokrácia elválása a liberalizmustól csak látszólagos volt, mert a liberalizmus következő fejlődési fokán újra találkozik s újra szoros közösségbe kerül a demokráciának ezen speciális forrná jávíal s ennek a találkozásnak gyümölcse: a magyar radikalizmus, melynek olyan jelentős szerep jutott az ország összeomlasztásában. Ez a válság harmadik oka. Amikor a demokráciát első sorban államszervezeti kérdésnek deklaráljuk, megadtuk a demokratikus törekvések irányát is. A francia forradalom Rousseau nyomán — az ember született jóságán alapuló — elvével a jogokat dekretálta, & francia forradalom ellenhatásaképen Kant a jogokkal a kötelességeket helyezte szembe. A magyar demokrácia útja is a jogokon át a kötelességek teljesítéséhez vezet. A magyar államszerkezet formáját illetően demokratikus. Maga a végrehajtó hatalom parlamentáris ellenőrzés alatt, alsóbb fokain pedig önkormányzati ellenőrzés alatt áll. A parlamentarizmusban és önkormányzatban adva van a demokratikus haladás le-