Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA

40 rális nemzedék felelősségének enyhítésére fogadhatunk el: a liberalizmus első magyar értelmezése, a liberalizmusban a nemzet szabadságvágyának szellemi kifejezőjét látta, szabadságeszméjétől a nemzet függetlenségét várta, mert nemzeti törekvései végcéljában szükségképen a független nemzet állt, melynek egész szellemiségét ez a szabadságküzdelem determinálta. Az első liberális magyar nemzedék, nem az egyén, hanem a nemzet jogaiért küzd. A szellemi tényezőknek az a természete, hogy nem izoláltan, hanem az élet egész vonalán és minden összefüggésében hatnak, így volt ez a liberalizmusnál is. Laisser fairé — laisser aller olyan elvet avatott a magyar közgazdasági politika alapjává, amelynél — éppen mert szabad zsákmányterületté nyilvánította a magyar földet — vészesebb axióma a nemzet életében még nem száguldott e földön végig. Ezen elv hatása alatt jelentkezik gazdasági életünkben az új elem: a zsidóság. A dogmatikus liberalizmus gazdasági tanai folytán a magyar közéletben ez a teljesen új, teljesen idegen réteg szóhoz és szerephez jut, befolyást szerez és politikát irányít. A liberális doktrínák ama korszakában, mikor a nemzet figyelme elsősorban közjogi problémák felé irányul, nem csodálkozik senki ezen a térhódításon. A vagyonilag független, szellemileg asszimiláltnak látszó zsidóság a magyar politika új ideológiájának zászlaját bontja ki. A demokrácia felolvadt a liberalizmusban; így a tegnap liberálisai a ma demokratái lettek; ezen a fordulaton ugyan ki csodálkozott? A tulajdon fogalma szent és sérthetetlen, a magyar agrármozgalom még kezdetleges, legkevésbbé sem öntudatos, a közjogi és társadalmi jellegében agrár-feudális ország elfogad és törvényekbe iktat, gazdasági politikájának vezető elvévé avat egy olyan gazdasági doktrínát, melyet a merkantil-kapitalizmus teoretikusai az ingó vagyon védelmére dekretáltak s ennek folytán a dolgok fejlődése teljesen ellentétes processzust mutat; az agrárius ország agrártársadalma szegényedik, az agrár-eltartottak száma egyre csökken, addig a mobiltőke összegszerűen, súlyban és befolyásban egyre jobban gyarapszik. A dolgoknak ez a fejlődése a 90-es évekig tartott. A demokrácia és a liberálizmus eddig haladtak szorosan együtt, de a 90-es évek végén részben a Magyarországon is jelentkező szociáldemokrata mozgalom hatása, részben pedig egy demokratikus politikai