Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

118 ményre vélt jutni, hogy a társadalmi tevékenység mélyebb forrásait az erkölcsiségben és szellemi hatalomban kell keresni. A hagyományos politikai fogalmaknak erejét tagadásba vette. A jog eszméjét, a hatal­mak szétválasztását, a nép szuverénitását egy metafizikai és tudomány­talan korszak értéktelen örökségének tartotta. A politikai hatalom fogalmát az ipari vezetők technikai irányításával akarta pótolni. Comte filozófiájában a szabadság fogalma a társadalmi tevékenységre van ala­pozva. A szabadság biztosítéka a társadalmi jelenségek alávetettsége természeti törvények alá és a politika alávetettsége az erkölcsiség alá. Comte államelmélete pozitivista filozófiájának folyománya. A szuveré­nitás fogalma nála új alakot nyer. A jogok individualisztikus alapját is bírálat alá veszi. Az ügyesség és technikai irányítás a szemében a fő­erények. A tudomány, a technikai ügyesség és együttműködés hivatott arra, hogy az emberi kormányzatot megszüntesse s helyébe a dolgok kormányzatát tegye. A modern pluralizmus, amely az államot egy magán­jogi testületté alacsonyítja s mellé egyenrangú felekként más társa­dalmi intézményeket (egyházat, testületet, munkaszövetséget) helyez, a demokrácia fölött gyakorolt bírálatával a Comte-féle pozitivizmus újjá­éledése válik. Piritim A. Sorokin: Leaders oí Labor and Radicaí Move­ments ín the United States and Foreign Countries. (A radikáiis moz­galmak és a munkások vezérei az Egyesült államokban, valamint kül­földi országokban.) 382—411. old. A munkásvezérekről 1925-ben egy almanach jelent meg The Ame­rican Labor Who's Who címmel, mely 1302 amerikai munkásvezér és 329 európai munkásvezér életrajzi adatait tartalmazza. Ez adatok fel­dolgozásából érdekes összefüggésekre kapunk számszerű feleletet. Először is tudni kell, hogy a felsorakoztatott adatok egyoldalúan radi­kális vezérekre vonatkoznak, ami Európára nézve egyben megfelel a munkásmozgalom igazi természetének is, de az amerikai adatok tanul­ságos voltát se rontja le. Feltűnő az amerkai munkásvezérek közt az idegen (külföldi születésű) vezérek nagy száma, mely ezeknek az ame­rikai népességben való arányszámát jóval meghaladja. A külföldi szü­letésű lakosság arányszáma ugyanis 1920-ban 12-2% volt, a külföldi születésű keresőké a keresők közt 18-6, a munkásvezérek közt ellenben külföldi születésű 32-7. Az amerikai születésűek közt sem azok a vidékek termelik a legtöbb vezért, amelyeknek a legtöbbre van szükségük, vagyis a munkásvezérek legtöbbje nem ipari vidékről való. De ha a várost és a falut állítjuk egymással szembe, akkor a többség a városra esik. A vezérek túlnyomó többsége természetesen férfi. Életkorra nézve a leg­többen (Amerikában és Európában egyaránt több mint 70%) a 35 és 59 év közé esnek. Egészen elhanyagolható a 25 éven aluliak száma. Ha a népességet hét társadalmi osztályba csoportosítjuk, feltűnő, hogy a kimagasló vezérek többsége a két legfelsőbb osztályba, az összes vezérek többsége is a négy legfelsőbb osztályba tartozik apjuk foglalkozása sze­rint. Viszont saját foglalkozásuk szerint a felsőbb osztályokba való tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom