Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

119 tozásuk még kiemelkedőbb, A kimagasló vezéreknek Amerikában csaknem fele főiskolai végzettséggel bír, az összes amerikai vezéreknek és az európai vezéreknek is több mint 20^-a főiskolai végzettségű. Nagy szerepe van a vezérek közt a szónoki képességnek és az írói foglalkozásnak. Az előbbire nézve adatok nem szerezhetők, ellenben az utóbbira nézve jellemző, hogy 80 kimagasló amerikai vezér közül 75%, 56 európai nagy vezér közül 91c"c író. Kisebb vezérek közül Amerikában 47-5 : , Európában 7CK; . Pártállásra nézve természetesen, minthogy a gyűjtés radikális vezérekre terjedt ki, a többség szociálista. A sztrájkokban való részvétel tekintetében a helyzet az, hogy minél kimagaslóbb a vezér, annál kevésbbé bonyolódik bele sztrájkokba. Érdekes, hogy mennyi szabadságvesztésbüntetésben volt részük. Amerikában 100 vezér közül csak 3—4, Európában 100 közül csak 14 ,,ült", de így is nagyobb az arányszámuk, mint az általános lakosságé. Jellemző, hogy minél kimagaslóbb a vezér, annál több csoportnak tagja. A vezérek túlnyomó többsége Amerikában nem abban az államban lakik, amelyben született. Európára nézve ez ugyan meg nem állapítható, de itt is helytáll, hogy a vezérek mozgékonysága és lakóhelyváltoztatása nagyobb, mint az összlakosságé. Topicai Summaries oí Current Literature. — Harvey Zorb a u g h: Educational Sociology. (Nevelésszociológia.) 444—454. old. Egyre általánosabbá válik az a tudat, hogy a neveléstudományt a szociológiára kell alapozni. A nevelésszociológia főszempontjai a környezet szocializálása, az iskolának mint szociális csoportnak felfogása, a gyermeknek mint személyiségnek vizsgálata, az iskolafelügyelet és a nevelési eredmény mérése körül csoportosultak. Szerző e szempontok szerint 112 angol nevelésszociológiai munkának eredményeit foglalja össze, N. Gy. SOCIOLOGY AND SOCIAL RESEARCH. — November—December. 1927. E r n e s t \X . B u r g e s s: Staíistics and Case Studies, Stilisztika es esettanulmányok.) 103—120. old. A tudományos kutatás a theologiai és metafizikai determináltságon át jutott el modern korszakába. A pozitív adatok alapján való vizsgálódásnak egyik föeszköze a statisztika, melynek azonban a szociológiában csak korlátolt alkalmazási tere lehetséges, amennyiben a statisztikai összegezéssel az adatok különös szociológiai értéke megy veszendőbe. A statisztika alkalmas arra. hogy bizonyos összefüggéseket érzékeltessen, de az adatok különös szociológiai jellemét csak az esettanulmányozási módszerrel lehet felderíteni. Norman S. Hayner: Hotel homes. (Szállodai otthonok) 124—131. old. Míg egy-két generációra visszamenőleg külön családi otthonukban laktak az amerikaiak, addig a mai amerikai inkább a szállodát választja