Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

26 nünk. A vulgáris gondolkodás itt nem is lát problémát, mert ugyan ki ne tudná, hogy mi az: természet! És mégis igaz, hogy a természet szó nem egyértelmű, nem takar egyetlenegy, határozott fogalmat. Sőt talán még a vulgáris szóhasználat nem is annyira többértelmű, mint az, amelyik tudományos érvényességre tart igényt. Leopold von Wiese mondja egy könyvében, hogy a technikus szemében a természet: minden.4 Igazolásul idéz is egy meghatározást, melynél jellemzőbbet találni aligha lehetne. A meghatározás, amely egy Kraft nevű technikustól ered, szószerinti fordításban így hangzik: „Ez a fogalom, természet pl. olyan általánosan átfogó, hogy mellette egy másik tényező megemlítése ismétlésnek látszik; mert az ember, egész tevékenysége, egész környezete kívülről belülről természet és csak természet, minden gondolkodása és cselekvése természetes, a természe/törvények uralma alatt álló utakon megy végbe. Természet helyett épp olyan jól lehetne világmindenséget mondani." Miután ebben a meghatározásban a természet szó csak hatszor fordul elő, mindenesetre teljesen meg van határozva. Annálfogva pedig, hogy a természet egyszerűen egybeesik a világegyetemmel, tulaj donképen már meghatározásra sem szorul, hiszen a világegyetem határtalan és meghatározhatatlan. Ha a ,,mínden"-nek meghatározása igen nehéz feladat is, arra nézve, hogy mi nem lehet minden, mégis könnyen felelhetünk. Mindaz, aminek ellentéte nem csupán a semmi, amin kívül nem csupán a semmi ,,van", nem lehet minden. Már pedig a természetnek több ellentéte van és egyik sem „semmi". Miután odáig jutottunk, hogy a természet minden volna, meg kell magyaráznunk magunknak, hogy miért van a természetnek a vulgáris nyelvben több ellentéte és hogy ezek nem egyenlőek a semmivel. Azzal szemben, ami természetes, három nem természetes is áll. Nem természetes, ami mesterséges, nem természetes, ami természetellenes és nem természetes, ami természetfölötti. Fordítsuk meg most a sorrendet és keressünk feleletet arra a kérdésre, hogy mi az, ami természetfölötti. Azt találjuk, hogy a természetfölöttit egyben túlvilágínak is tartjuk; a temészetfölöttinek megfelelő természetfogalom tehát összefér azzal, hogy a természet és a világ közt nem teszünk különbséget. Ebből azonban még nem következik, hogy a 4 Wirtschaft und Recht der Gegenwart I. köt., 1912., a 205. oldalon.