Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

23 úgy, akárcsak a szellemi tudományokkal? Természetesen a filozófia tudományára, nem pedig bolygó „filozófusokra", a filozófia divatos dilettánsaira kell ilyenkor gondolnunk. így aztán felvetődik az a gyanúnk, hogy nem annyira a filozófia világnézetei természettudománytalanok, mint inkább a Spencer világnézete ,,szellemtudomány taílan", amit nem olyan nehéz bebizonyítani. Concha Győző, a magyar politikai tudomány klasszikusa mondja Politikájában Herbert Spencer filozófiájáról, hogy sajnálatos módon hiányzik belőle minden értékszempont;1 csupán regisztrál, akár — Ostwald szerint a történelem. Heinrich Rickert mondja a kulturtudományokról, hogy azok értékekre vonatkoztató tudományok. Az értékmentesség spenceri foka tehát tulajdonképpen a kulturtudományi nézőpont hiánya, vagyis egyoldalú naturalizmus? Tudvalevő Herbert Spencer szociológiájáról annak biologisztikus iránya. Neki a társadalom organizmus per analógiám, vagyis társadalomszemlélete naturalisztikus társadalomszemlélet. Pedig éppen Spencer az, aki az élet jelenségek fizikokémiai magyarázatát, mint jogosulatlan analógiát elveti, úgyhogy Paul Barth ad hominem argumentálhat Spencer organicisztikus társadalomfelfogásával szemben.3 De vájjon itten megállhatunk-e? Hiszen F. H. Giddings az ő magyarra is lefordított könyvének (The Principles of Socioilogy) első fejezetében egyenesen azt mondja (a magyar kiadás 10. oldalán), hogy ,,a spenceri szociológia általában . . . nagyrészt a társadalom fizikai filozófiája". A Spencer naturalizmusa tehát még csak nem is biologisztikus, hanem egyenesen fizikai naturalizmus volna. III. Az eddigiekkel felszabadítottunk egy problémát. Közel férkőztünk annak tisztázásához, hogy mit kell természet alatt érte1 Az I. kötet 4 oldalán. (2. kiad. 1907.) 2 így vélekedik Barth is: Philosophie der Geschichte als Soziologie, 1922. (338 old.): „Spencer ... a társadalom természeti korszakainak, nem pediií £u//urkorszakainak szociológiáját írta meg." 3 Hivatkozással Spencer „Principles of Biology"-)ának 2—4. §§-aira. valamint „Transcendental Physiology" c. értekezésére. Lásd Barth: id. m. 310. old. Spencerrel egyezően óv a deduktív biológiától Oscar Hertwig is: Das Werden der Organismen, 1917, 51—54 old. De mint Spencert, Hertwiget sem tartotta ez az álláspontja vissza attól, hogy egy állambíológiát ne írjon. L. „Der Staat als Organismus" c. könyvét, 1921.