Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

24 jesen kiépített filozófiai rendszere". Ezért tartják ők Spencer alakját ,.minden elődjét fölülmúlónak". Megtudjuk azt is, hogy a természettudományi megismerést „ismereteink és cselekvőségünk egyedüli megbízható iránytűjének" kell tekintenünk, mert a ,,természettudományi alapokon felépülő gondolkozás nem lehet meddő szőrszálhasogatás vagy álproblémák boncolgatása, hanem az ilyen filozófia beilleszkedik az élet mind feljebb emelésére törekvő általános tudományos tendenciába". Tehát kezdünk már hazaérkezni. Meg is tudjuk hamarosan Spencer filozófiájáról, hogy ,,alig volt bölcselkedés, mely ilyen szoros összefüggésben lett volna az emberi szükségletek heílyes kielégítésére való törekvéssel". Ez az. Most már otthon vagyunk. Tehát nem az a fontos, hogy a Spencer filozófiája igaz-e. A fő az, hogy több húst hoz az asztalra. De hagyjuk ezt a mellékzöngéi is és nézzünk szemébe a fő problémának. Azt olvastuk, hogy Spencer filozófiája a természettudományi világnézet rendszere. Termesze/tudományi világnézet: mi ez? Az érthető volna, ha természettudományi természetnézet' ről volna szó, vagy, nem bánjuk, yi/dgtudományí világnézetről, de /ermésze/tudományi világnézet: ezt nem értjük. Egy-e a természet a világgal, vagy a kifejezőbb német szó (Weltall) mintájára a világmindenséggel? Csak éppen két szavunk volna ugyanarra a fogalomra? De minek akkor két szó, egy fogalomra? Ha pedig a természet és a világ nem egy, akkor, ugyebár, valószínűleg a világ az egész és a természet a rész. Ilyenképen pedig a természettudományi világnézet résztudományi egésznézetet jelentene, tehát egyoldalú és hiányos világnézetet. Megengedjük, lehet a természettudományi világnézetnek más értelmet is adni, ha tudniillik nem törődünk egy kis pongyolasággal. Ebben az esetben ugyanis helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy a természettudományi világnézet csak ki akarja domborítani, hogy a természettudományokra is épít és ennek kiemelése csupán azért szükséges, mert más világnézetek a természettudományokra nincsenek tekintettel és így voltaképen természettudománytalan világnézetek. De fenntartható-e ez az álláspont? Vájjon a filozófia klasszikusai nem voltak-e koruk természettudományának letéteményesei, vájjon lehet-e ilyesmit Aristotelesről, Leibnitzről, vagy éppen Daniról állítani? Vagy nem tart-e fenn kapcsolatot a modern filozófia a természettudományokkal, ugyan-