Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - Az öngyilkosság és a büntetőjog

19 alkalmas adatokat kiegészítve Morselli volt turíni professzornak 1881-ben német nyelven is megjelent „Der Selbstmord" (Leípzig) című művében közölt adalékokkal, megállapítható, hogy a kulturális fejlődés szaporítja, a kollektív érzések erősödése viszont csökkenti az öngyilkosságok számát [Morselli: „Ueberall findet man Beweise, dass Selbstmord ... in denjenigen Klassen am háufigsten sind, die der Wahlthat der Bildung theílhaftig wurden" i. m. 146. L; ugyanígy Paulsen i. m. 124. 1.). Szolgáljon e tétel bizonyításul a következő néhány adat: 1. Franciaországban az 1826—1830-as ötévi ciklusban 1 millió lakosra 54 öngyilkos esett; azóta e szám folyton emelkedik s az 1871—1875 éves ötévi ciklusban már 150. [Morselli, i. m. 26. 1.). 2. Míg Párisban az évi átlag 1 millió lakosra számítva 400, addig Oroszországban alig éri el az 50-et. [Morselli, i. m. 174. 1.). 3. Az 1866—1876. évekre szólóan Olaszországban — hogy csak a főbb csoportokat emeljem ki — 1 millió férfilakósra következő számmal estek öngyilkosok: tudós, író 618, katona 404, tanár, nevelő 355, közigazgatással foglalkozó 324, kereskedő, 277, igazságszolgáltatással foglalkozó 217, közlekedésügynél elfoglalt egyén 152, iparos 80, őstermelő 26 [Morselli, 228. 1.). 4. A vallásfelekezetek közül — mint erre Bernát István is reámutat — a katholikusoknál általában jelentékenyen kevesebb az öngyilkosok száma, mint a protestánsoknál, aminek magyarázatát abban találom, hogy a protestáns egyház — nagyobb teret engedve a szabad vizsgálódásnak — az én önállósulásának inkább kedvez, mint a katholikus egyház, mely szorosabb kötelékekkel fűzi a társadalomhoz az egyént. 5. Feltűnő, hogy mennyivel kisebb a házasságban élők között az öngyilkosság, mint az azon kívül élők körében (v. ö. Morselli, 282. 1.), aminek Durkheim helyes megállapítása szerint az a magyarázata, hogy a házassági kötelék a családi együttlétben erősebbé teszi a kollektív érzelmeket s nagyobbá az integrációt. 6. Ugyan Durkheim hoz fel adatokat Le Suicide (Paris, 1897) című művében arra, hogy az öngyilkosságok számát erősen csökkenti a politikai mozgalmak intenzitása is. Nagy nemzeti érzések idején megerősödnek a kollektív érzelmek, az egyén kevésbbé gondol önmagára, mint inkább a közügyre, a társas élet intenzivebb. [Nagy Dénes, Bevezetés a szociológiába, 1922. 77. 1.).