Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám

7 rekben, hegy e földön is tűrhetőbb s ne agyonstrapáit sorsuk legyen s ezt a vágyat meg kell valósítani. Enélkül a legharmonikusabb programm is vízbe esik és hidegen hagyja a lelkeket."'"' Szavát nem követte tett, épp úgy, mint hatalmas mementóját sem, amely a mult évi országos katolikus nagygyűlésen szociális hattyúdalaként hagyta el ajkát. * Ez a reformátori vonás adja meg Prohászka világnézetének és egyéniségének a modernségét. Voltaképpen ő hirdeti az igazi ke­resztény konzervativizmust, ellentétben a közfelfogás szerinti kon­zervativizmussal, amely csupán a francia forradalom vívmányait, az azokon felépülő igazságtalan társadalmi rendet kívánja konzer­válni. Ebben a pontban került többször ellentétbe egyháza egyes vezetőivel is. Pedig a krisztianizálás munkáját éppen az egyházak feladatának vallotta. Az egyházaknak azonban, hogy erre képesek legyenek, meg kell érteniök a társadalmi fejlődést és alkalmazkcd­niok kell ahhoz. Ne akarják kipótolni a szociális cselekvés hiányát „malasztos ígéretekkel."1'1 Az a szempont sem lehet irányadó, hogy az egyház anyagi érdekei, olykor hatalmi érdekei milyen politikai és gazdasági körülményekhez fűződnek, mert Krisztus „nem a pa­pok országát, hanem az Isten országát jött felállítani s az anya­szentegyház is így vallja."17 A történet folyamán vitathatták ezt az elvet egyházi férfiak, de még az egyháznak történetével sem sza­bad a maga egészében azonosítani magunkat. A társadalmi problémák gyakorlati megoldásának módjaiba Prohászka nemigen bocsátkozott bele s nem is tekintette azt hiva­tásának. Talán ha megmarad egyetemi tanárnak, kilépett volna az aktivitás terére. így csak szociális világnézetet akart adni, hogy annak fényében a szakemberek meglássák és kidolgozzák a részle­teket. Egyetlen szociális problémát illetően lépett fel határozott programmal, a földreform kérdésében, amelynek egészséges elinté­zésétől várta a nemzet fentartó rétegeinek, a középosztálynak és az őstermelőknek megerősödését. A magyar föld idegen kézbe jutása, és a magyar parasztság kivándorlása kezdettől foglalkoztatta. A földbirtok eladósodásának meggátlására azt ajánlotta, hogy a földre 15 Kultúra, 18. 1. 10 U. o. 12. 1. 17 A diadalmas világnézet. Esztergom, 1911. 283. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom