Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám

8 betáblázott kölcsönt mint a termelésbe való befektetést kezeljék, a törlesztés tehát ne kamatláb szerint, hanem a föld hozadékának arányában történjék. Miután a mai pénzgazdálkodás közepette ez nehezen valósítható meg, az állam közvetítse a kölcsönt s az eset­leges különbözetet a kamat és a ,,census reális" között az állam vi­selje.18 Bírtokreformjavaslatát, amely annak idején óriási feltűnést és a külsőleg általános lelkesedés mellett vegyes érzelmeket kel­tett, 1916-ban terjesztette elő a Magyar Gazdaszövetség áprilisi közgyűlésén. Örökbérlet-rendszert indítványozott, amelynek élve­zői lennének elsősorban a háborúból visszatérők, azután azok a föld­művesek, akik a háború folytán vagyonukat vesztették, végül az Amerikából visszavándorlók. Az örökbérleteket az állam alakítaná a nagybirtokok 10 ezer holdon felüli részéből s ez alól a hitbizomá­nyok és az egyházi birtokok sem mentesülnének. Prohászkát javaslata megtevésében, amelynek megvalósíthatá­sáról és célszerűségéről lehet vitatkozni, az a meggyőződés ve­zette, hogy a föld helyes elosztásától léte függ a magyar nemzet­nek. ,,Az okos nemzeti birtokpolitika — mondotta — okvetlenül arra törekszik, hogy a föld a nemzeté legyen, hogy a munkás­embernek joga legyen ahhoz, hogy földhöz jusson és spekuláció ne tolakodjék a föld és a nép közé. Amellett vagyunk továbbá, hogy lehetőleg állandósuljon a birtok, az otthon, mert a kultúra és a föld szoros viszonyban állanak egymással és mert bátyúban kultúrát hordozni nem lehet. Mi jól tudjuk, hogy az a nép, mely sátorban él, nemzet nem lehet, mert nincs hazája és hazája nem lehet, mert nincs otthona."19 A földreform épp olyan sarkalatos pontja volt Prohászka ke­resztény nemzeti politikájának, mint az a faj védelem, amelyet anti­szemitizmusnak próbáltak feltüntetni. Pedig Prohászka igen helye­sen tiltakozott az ellen, mintha a zsidók ellen való úszítást és gyű­lölködést pártolná. Nem antiszemitizmus, hanem „hungarizmus", amely egyet jelent a nemzet emelésével és a keresztény szellem ébresztésével. ,,Három pontban összegezem azt — írta 1918-ban — hogy mit akarunk: az első, hogy meg akarjuk akadályozni a keresz­tény ifjúság letörését, a második, hogy meg akarjuk akadályozni Magyarország elzsidósodását, a harmadik, hogy rá akarjuk segíteni 18 Produktiv-e a pénz? 65. 1. lv Agrártörekvések és birtokpolitika. Budapest, Magyar Gazdaszövetség, 1916. 24. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom