Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 3. szám - MÉG EGY SZÓ A PARLAMENT REFORMJÁRÓL

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. THE AMERICAN JOURNAL OF SOCIOLOGY. March, 1926. Floyd TV. House: Social Relations and Social Interaction. (Társas viszonyok és társas kölcsönhatás.) E. C. Hayes, az illinoisi egyetem tanára, egy szociológiai szótárban azt a javaslatot teszi, hogy a «társas folyamat* fogalma alatt csak a fejlődési folyamatokat értsük, míg másokat a «társas viszonyok* elnevezése alá foglaljunk. Egyben a társas kapcsolatoknak négy alapfogalma helyébe, amelyek : a küzdelem (competition), a viszály (conflict), az alkalmazkodás (accomodation)' •és a beolvadás (assimilation), tizenhárom fogalmat ajánl. House elemzi cikkében a négy alapfogalmat s megállapítja, hogy a Hayes javasolta részletezésre nincs szükség, amit e részletesebb alapfogalmakon is igyekszik kimutatni. Ami a küzdelmet illeti, ez biológiai, mint létért való küzdelem vagy gazdasági, mint érvényesülési harc, verseny. A viszály társas formák közé szorított, szabályozott és enyhített küzdelem. Az alkalmazkodás . az érdekközösség felismeréséből és a kölcsönös engedékenységből származik. Ezzel az öntudatos kiegyenlítődéssel szemben a beolvadás öntudatlan és ennek megfelelően teljesebb is. Hayes részletesebb alapfogalmai csak a felsoroltak alternativ nevei : versengés (emulation), fölé-alárendeltség (dominance-subordination), szervezettség (organization), együttműködés (cooperation), serkentés (indu-cement), elriasztás (deterrence), támogatás (corroboration). Ami a társas folyamatoknak és viszonyoknak szembeállítását illeti, House foglalkozik a tudományos absztrakció módszerével és rámutat arra, hogy az elméletnek az eljárás sikere érdekében ki kell kapcsolnia az időben való szemléletet. Ez a történelem feladata, míg a szociológiának típusokat és típusok kölcsönhatásait kell vizsgálnia, mely kölcsönhatások már minden társas viszonyban létrejönnek. A társas folyamat fogalmának a fejlődési folyamatokra való szorítása tehát helytelen. Margaret Mead: The Methodology of Racial Testing: its Significance for Sociology. (A fajvizsgálat módszere és jelentősége a társadalomtudomány szempontjából.) Az értelmiségi vizsgálatok módszerének határozatlansága és eredményeinek bizonytalansága általánosan elismert. Még nehezebb azonban a helyzet, ha faji és nemzetiségi vizsgálatokról van szó. Ami a fajok (fehérek, négerek, indiánok) keveredését illeti, Garth, Hunter, Ferguson és Strong iskolai vizsgálatokat folytattak. De a faj keveredésnek biztos mértéke nincs. Az értelmi átöröklés kérdése teljesen tisztázatlan s a faj keveredés fokának a bőr színe szerint való osztályozása, mint ahogy Ferguson és Strong kísérletezett vele, nagyon is külsőséges és bizonytalan értékű. Azért Ferguson azon megállapítása, hogy a nagyobb szellemi képesség az erősebb fehér keveredésre valló világosabb testszinű gyermekeknél található, nem bírhat törvény jellegével. Igen fontos a fajok értelmi színvonalának megítélésénél a társadalmi helyzetük figyelembevétele. Ebből a szempontból Arlitt vizsgálódásai alapTársadalomtudomány. 15