Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 3. szám - MÉG EGY SZÓ A PARLAMENT REFORMJÁRÓL

226 ján annyit meg lehet állapítani, hogy a társadalmi helyzet különbségeiből eredő zavaró hatások kiküszöbölése mellett az amerikai angolok, olaszok és négerek értelmi különbsége sokkal kisebb, mert az utóbbiakra nézve jelentékenyen előnyösebb képet ad, mint ha az angoloknál kedvezőtlenebb társadalmi helyzetüket nem méltányoljuk (az olaszokra nézve 22'2 helyett 7*7, a négerekre nézve 23*3 helyett 8*6 pont az angolokkal szemben). A környezetnek és a fajnak az értelmi fejlődésre való hatását Waugh is tanulmányozta és arra az eredményre jutott, hogy az amerikaiak és hinduk közt (egy faj, különböző környezet) valamivel kisebb (2*34 pont 2*5 ponttal szemben) volt a különbség, mint a hinduk és kínaiak közt (különböző faj, rokon környezet) és jelentékenyen nagyobb különbséget (78 pontot) mutatott az amerikaiak és kínaiak összehasonlítása (különböző faj, különböző környezet). A vizsgálatoknál el nem hanyagolható körülmény még a nyelv Pintner, Colvin és Allén kutatásaiból tudjuk, hogy az értelemvizsgálat egész más eredménynyel jár, ha nyelvismerettől függ, mintha annak kikapcsolásával történik. A nyelvismerettől függő vizsgálat sokkal kedvezőtlenebb képet ad az amerikai bevándorlottak gyermekeiről, mint a bennszülött angolokról. A különbség az utóbbiak javára sokkal kisebb, ha a vizsgálat nem az angol nyelv ismeretéhez kapcsolódik. Érdekes azonban, hogy Young, Saer és Smith vizsgálatainak eredményeként a többnyelvet beszélő gyermekeket soknyelvűségük a szellemi fejlődésben hátráltatná s így az a körülmény, hogy az angolok, ellentétben a bevándorlottak gyermekeivel, csak egy nyelvet beszélnek, előnyben részesítené az angolokat szellemi fejlődésük tekintetében. Annual meéting of the American Sociological Society. The City(A város.) Az amerikai szociológiai társaság 1925. évi decemberi közgyűlésének főkérdése volt : a város. Az 1926. évi főkérdés : a szociológia haladása. Most jelent meg a társaság 1925. évi elnökének, Róbert E. Park, chikagói egyetemi tanárnak könyve is a városról, amelyet Burgess-szel, McKenzie-vel és Wirth-tel együtt írt s ebben az embereknek a városi környezetben való viselkedésével, a város növekedésével, az újságok történetével, az ifjúkori bűnözésekkel, a helyváltoztatásnak a lelkiéletre való hatásával foglalkoznak. A folyóiratban ugyancsak Park több könyvet ismertet, amelyek a városi életet tárgyalják és pedig egy a középkori városokról, egy a XVIII. századbeli Londonról,, kettő a mai Newyorkról, melyben a világ minden népe fellelhető, egy Párisról s egy a nyugatamerikai városokról szól. A város problémája tehát a mai szociológia egyik főkérdése. Charles W. Margóid: The Need of a Sociological Approach to Problems of Sex Conduct. (A nemi kérdés szociológiai megvilágításban.) A radikális nemi szabadság biológiailag nem igazolható. Nem igazolható pedig egyrészt azért, mert a biológiának nincsenek nemi szabályai és így a biológia sem a radikális, sem a konzervatív nemi viselkedést nem támasztja alá. A szociológia az ember lelki életét és nemi viselkedését egyaránt több erő eredőjének és alapjában társadalminak tekinti, minélfogva a nemi kérdés csak a társadalmi szempontok figyelembevételével tisztázható. Az emberek nemi viselkedése szükségképen társadalmi természetű, azért a pusztán biológiai vizsgálat nem lehet kielégítő. A kérdés szociológiai vizsgálata pedig azt mutatja, hogy nincsen társadalom, amelyben a nemi viselkedés teljesen szabad volna, mert mindenütt érvényesülnek bizonyos korlátozó szabályok. Ép ezért nem az erkölcsi individualizmust kell hirdetni, hanem a társadalmi szabályozást kell odáig fejleszteni, hogy az, Giddings szavai szerint, társadalmi