Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA
28 a tanulmányi évek lefolyása nem vet véget annak a kapcsolatnak, amely a hallgatót az anyaegyetemhez fűzi. Erre vezethető vissza az az áldozatkészség is, amellyel a volt hallgatók viseltetnek a főiskolájuk iránt. Nemcsak a gazdagok tesznek meg minden tőlük telhetőt, építenek internátusokat, alapítanak intézeteket, szerveznek laboratóriumokat, hanem azok is kiveszik a munkából részüket, akiknek nem sikerült sokra vinniök. Akárhány szerény javadalmazású tisztviselő van Amerikában, aki évente hozzájárul kisebb összeggel egyeteme fejlesztéséhez és lelki kiegészüléséhez tartozik, hogy ezt megtegye. Bármily óriási ütemben gyarapodjék a középiskolák száma, bármennyire igyekszik Amerika arra, hogy közigazgatási szervezetét főiskolai emberekkel töltse meg, bármennyire megjön az igénye a primitívebb viszonyok közt lakó embereknek is az orvosra, mégis lehetetlen, hogy az aránylag nem nagy népesség mellett az egyetemet végzettek százezrei tudományos vagy közéleti pályán helyezkedjenek el. Igen nagy százaléka gyakorlati pályákra fanyalodik. Akárhány kereskedősegéd, gyári munkás van, aki egyetemi fokozatot ért el. Ezt ők egész helyes megoldásnak tartják ; így a munkásságnak, magánalkalmazottaknak magas műveltségű vezetői vannak és viszont a gyakorlati pályán működő főiskolás épen ismerettöbblete révén sokkal hamarabb jut vezető pozícióba. Ott valóban mindenki a borjúban hordja a marsall-botot ; addig is, míg a főiskolai képzettségű munkás vagy magánalkalmazott sikereket ér el, mindenki tiszteli benne a leendő vezetőt és a társadalmi érintkezés különben is kifogástalan formái vele szemben fokozott mértékben érvényesülnek. Annak, hogy nagytömegű főiskolai képzettségű embert szívnak fel az összes gyakorlati pályák, nemcsak gazdasági, hanem művelődési szempontból is óriási hatása van. Gazdasági szempontból azzal az előnnyel jár ez a megoldás, hogy a nagyobb képzettséggel rendelkező munkás könnyebben jön rá az üzem gyöngéire vagy hasznosítható oldalaira; feltalálásokkal javít a munkaeredményeken, a magán alkalmazott pedig a szervezés terén mutat be elismerésreméltó működést : termelékenyébbé válnak az összes gyakorlati pályák. Művelődési szempontból pedig azzal az előnnyel jár, hogy a főiskolás a vele együttdolgozókkal ismereteit közli, az egész nemzet színvonalát emeli anélkül, hogy előbbi érdekkköréből kikapcsolódnék. Napirenden van, hogy egy kereskedelmi vállalat tisztviselője vagy gyári munkás folytatja az ő régészeti vagy paleontológiái tanulmányait. Amint látjuk tehát, a két legerősebb pillér: az elemi iskola és az erre támaszkodó szabadoktatás egyrészt, az egyetem és a főiskolai képzettségűek tábora másrészt biztos támaszt adnak az amerikai műveltség épületének. A műveltség azonban nem tisztán azokból az ismeretekből áll, amelyek az elemi iskola révén mindenki által megszerezhetők, sem abból az ismerettöbbletből, amelyet az amerikai főiskolát végzettek impozáns tábora felmutat. A műveltség az ismereteken felül a lelki élet kifinomodását, az erkölcs nemesedését, az egyének és tömegek gondolkodásbeli és viselkedésbeli színvonalának emelkedését jelenti. Nagyon fogyatékos lenne az amerikai műveltségről alkotott képünk, hacsak azt vennők figyelembe, milyen ismereteket és milyen módszerrel, milyen berendezkedések révén szerezhet ott a lakosság.
