Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

29 A lelki műveltség elemeinek vizsgálatánál elsősorban szembe tűnik az a mély, ritkán lármás, de annál inkább tettekben nyilvánuló hazaszeretet, amely az Unió minden lakosát jellemzi. Hazájuk az ő szemükben az Isten országa : «God's own country». Ennek a hazaszeretetnek első megnyilvánulása a hagyományoknak és múltnak oly mérvű tisztelete, amely el sem képzelhető Európában, ahol a régebbi mult eltérő társadalmi és gazdasági berendezések tükörképe és a mult eseményei minden egyes nemzetnél belső társadalmi és politikai harcok emlékeztetői egyszersmind. Egyik legjellemzőbb kultúrmozgalom ma Amerikában a pánamerikánizmus, ami nemcsak annyit jelent, hogy az összes amerikai nemzetek forrjanak össze úgy érdekeikben, mint érzelmeikban az Unió vezetése alatt, hanem jelenti az amerikai mult az ottani őskultúrák tiszteletét és feltárását az európai hatásokkal szemben. Erre vezethető vissza az az óriási mérvű érdeklődés, amellyel kisérik az archeológusok működését ; az aztékek, mayák vagy puebló-indiánusok egy-egy régi télepének felkutatása heteken át tárgya az összes napilapok megfelelő rovatainak. Büszkék most már arra, hogy Amerika földjén régibb kultúra nyomait találják, mint Európában és hogy ezek a régi kultúrák egyenértékűek a mezopotámiai és egyiptomi műveltség jelenségeivel. Még inkább tisztelet tárgya azután az a fehér ember, aki ezt az ő szemükben annyira kedves és értékes világrészt meghódította és számukra megszerezte. Szinte babonás tisztelet tárgya az úttörőknek, a pioneereknek emléke. Az első hajók és az első hajón érkezettek leszármazói iránti ragaszkodás nem előkelőségi hajlam, hanem annak az igazságnak ösztönszerű felismerése, hogy a Mayflower és a többi, puritánokat hozó hajó utasainak hallatlan szenvedéseken kellett átmenniök, óriási energiát kellett mutatniok a természetes és az őslakó ellenségeskedéseivel szemben. De nemcsak a puritánok vagy Virginia, Karolina benépesítőit, első telepeseit bámulják, épen úgy csodálják azokat is, akik ezelőtt néhány évtizeddel telepedtek meg a Farwesten és vetették meg az alapját azoknak az óriási városoknak, virágzó gyártelepeknek, intenziv földmívelésnek, mely feledteti velünk azt, hogy ugyanazokon a helyeken 50—60 évvel ezelőtt a rézbőrűek kergették a bölénycsordákat, viaskodtak a szürke medvével és legfeljebb elvétve kalandozott arra egy-egy elszánt vagy a keleti társadalomból kitaszított vadász. A tisztelet, a megbecsülés épolyan nagy az ötven év előtti honalapítókkal, mint a háromszázévesekkel szemben. Boston nagy múzeumhoz hasonlít, ahol nemcsak a Feneuil-Hall, a szabadság bölcsője és a régi állami székház, hanem nagyon sok magánház és templom is ugyanolyan állapotban oltára a kegyeletes megemlékezésnek, ahogy 200 esztendővel ezelőtt használatra szolgált. Nemcsak a déli államok kastélyai lehelnek történelmi levegőt és ihletnek meg; egész Amerikában legnépszerűbb film volt a Covered waggon, magyarul az ekhós szekér, mely Oregonnak 1848-ban való betelepítését állítja elénk. Nemzeti üggyé lett jóformán ennek a darabnak a megnézése és megünneplése, mert mindenki az amerikai vállalkozó kedv, kitartás és extenzív terjeszkedés diadalát ünnepelte, saját őseinek és önmagának megdicsőülését általa. Természetes, hogy ahol a történeti érzék ennyire fejlett, a nemzet