Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - Buday László (1873-1925)

80 közre „A statisztika elmélete és története", „A statisztika munkaköre", „Agrárpolitika" című mélyen szántó, európai szinten álló tudóst reprezentáló műveit. Életre hívja á Magyar Statisztikai Társaságot, megindítja ennek folyóiratát, még tevékenyebben serénykedik az Akadémia által reábízott feladatkörökben, szerkeszti a ..Közgazdasági Szemlét". S ezenfelül részt vesz és részt kér mindén olyan hivatalos vagy tudományos, társadalmi és gyakorlati akcióban, amelynek célja a tudomány szolgálata, forrón szeretelt hazája sorsának javítása, emelése. Hazájának szolgálata mindennél előbbre való cél volt előtte. „Magyarország küzdelmes évei" címmel (előbb „A megcsonkított Magyarország" címen) több európai nyelven is megjelent, ragyogó tollal írt tudományos védőirata legékesebb manifesztációja hazája sorsát szívén viselő, azért mindig küzdeni kész nemes lelkületének. A Magyar Társadalomtudományi Társulat, melynek Buday László egyik alapítója és választmányi tagja volt, nagy reményét vesztette el benne.. Elvesztett egy lelke gyökeréig magyar, világszemléletében kiforrott tudóst, aki rtiég volt áldva a zseni ösztönös élesenlátásával, átfogó és áttekintő képességevei, kiváló gyakorlati érzékkel és azzal a készséggel, amely a társadalomtudományi kutatások eredményeit a nemzet előiialadásának érdekében tudja gyümölcsöztetni. Paiaky Tibor. A középosztály problémájával újabban igen élénken foglalkoznak Európaszene. Csak természetes,-hogy minálunk, ahol ennek a kérdésnek különös árnyalatai vannak, szintén nem maradhat nyomtalan ez a nemzetközi mozgalom. A középosz'ályprobléma nem mai keletű Következménye annak a gazdasági fejlődésnek, amely nagy tökéknek és nagy vállalatoknak kedvez. A lökék koncentrálódása a bankokban és az üzemek koncentrálódása a nagyvállalatokban minálunk a bankok, a tengerentúl a trösztök kezére játszotta át az uralmat az egész. gazdasági élet fölött. A kisüzemeket a nehezebb hitelszerzés és a nagyobb termelési költségek válságos helyzetbe sodorták. De azért ez a folyamat a kisüzemeket még gazdaságilag sem tette feleslegesekké. Amint pedig a korai kapitalizmust követően erkölcsi erők leptek közbe a munkásság érdekében, most az önálló exisztenciák védelmére is megmozdullak a társadalom erkölcsi erői. Belátták, hogy mily nagy erkölcsi érték rejlik abban, ha a társadalomnak minél több független alanya van Az önálló kisexisztenciák védelme volt tehát a nemzetközi középosztálymozgalom lényege már a háború elölt. A.háborúval és a háborút követő gazdasági. íelfordulással a középosztályprobléma csak elmélyült. Válságok idején ugyanis természetesen az a réteg szenved a legtöbbet, amelyik gazdaságilag a leggyöngébb. Ezt a liberális gazdasági felfogás hajlandónak mutatkozott úgy foga'mazni, hogy a válságokban csak azok a vállalatok omlanak össze, amelyek úgysem életképesek. De azoknak, akik a társadalmi életben az erkölcsi értékeket is meg tudták becsülni, a legnagyobb aggodalommal kellett látnlok, hogy a válságoknak az önálló kisexisztenciák tömegesen esnek áldozatul, söt akik a gazdasági értéket sem hajlandók csupán a siker szerint mérni, azok előtt az összeomlások gazdasági hát-