Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - Buday László (1873-1925)

81 rányai sem maradhattak elrejtve. Ez teszi érthetővé, ha a nemzetközi középosztálymozgalom a válságos idők hatásaképen oly erővel, kapott újból lábra, mint soha azelőtt. A mi középosztályproblémánk, amely ebbe a nemzetközi mozgalomba szervesen belekapcsolódott, voltaképen egészen különleges. A nyugati ipari államok középosztálya kisiparos és kiskereskedő osztály. Mi ellenben még nem vagyunk kapitalista ország, sőt belátható időn belül más, mint agráronivoltunk megélhetésünk alapja nem lehet. Vannak agrárius problémáink, de ezek túlnyomórészben nem középosztályproblémák, noha a földreform célja épen önálló exisztenciák teremtése. Kisiparos és kiskereskedő osztályaink nehéz helyzetben vannak, de problémájuk a hitelinség, egész gazdasági életünk súlyos gondja. A tökeszegénység nagyvállalatainkra is igen nyomasztóan hat. És ha ez a nyomás a kisexisztenciákra fokozottabb mértékben éi vényesül is, az ellentét nagy- és kisvállalat között nálunk kevésbbé kiélezett, mint nyugaton. A mi középosztályunk túlnyomórészben lateiner és ezen belül is elsősorban köztisztviselőosztáiy. A köztisztviselőknek ez a túltengése különleges középeurópai jelenség, ami származásukkal, megbecsiiltetésükkel szoros kapcsolatban van. A latin államokban a köztisztviselőség sokkal kevésbbé mondható nemzetfentartó elemnek, mi több, régtől fogva szakszervezeti alapon áll. Az angolszászoknál pedig a köztisztviselőség nem életpálya. A tisztviselöség túltengését végzetessé fokozta hazánk feldarabolása és a tisztviselők beözönlése a megmaradt országrészre. Hozzájárult az állam súlyos pénzügyi helyzete és az inflációs politika, amely nemcsak az államot és alkalmazottait, iianem a középosziály kis vagyonkáit is tönkretette. De még csak nem is ebben van a mi középosztálymozgalmunk legsajátságosabb jellege. A mi középosztály kérdésünk tulajdonképeni tengelye a zsidókérdés. Ezért a mi középosztályunk tulajdonképeni harca nem gazdasági, hanem világnézeti és nemzeti harc. A mi társadalmunk élete veszedelmesen kezd hasonlítani ahhoz a folyamathoz, amelyben a vezető felső rétegek :a nemzettesttől idegen elemekből vétettek, olyanformán, amint például a mai oláh vezető osztály tudvalevően nem oláh, hanem görög származású, fanarióta. M Nálunk a zsidóság van azon az úton, hogy ezt a különleges helyzeet, szellemi rabszolgatartást megszerezze magának. Ez ellen a folyamat ellen lázadozik a magyarság életösztöne. Az idegencélúság szolgaságának tudata pedig legtisztábban azokban a rétegekben éUiet, amelyeknek lejjcbbcsuszamlása a zsidóság feltörésének parallel jelensége és amely rétegek ezenkívül az intelligenc'a legszélesebb körei: foglalják magukban; Ez a tudat lüktetett az ellenforradalom politikai mozgalmaiban. Ez keresett utat magának különböző indulatkitörésekben is, amikor elszántságával a cselekvés lehetősége nem állott arányban. Ez húzódik most mindegyre.objektívebb formák és konkrétabb célok mögé. A küzdelmet ugyanis nem kísérte a várt siker. A gazdasági nyomorúság megbénított minden világnézeti és nemzeti mozgalmat. Ezért kellett a lendületnek túlnyomórészben gazdasági irányba eltolódnia. Ezek a körülmények az okai annak, hogy a magyar középosztálymozgalom sajátságos jellegét elsősorban világnézeti és nemzeti jellegében keressük és gazdasági törekvéseinek csak azt a magyarázatot tudjuk adni, hogy azokat a rétegeket, melyeket gazdasági ellenTársadalomtudomány. 6