Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - Buday László (1873-1925)

81 rányai sem maradhattak elrejtve. Ez teszi érthetővé, ha a nemzetközi közép­osztálymozgalom a válságos idők hatásaképen oly erővel, kapott újból lábra, mint soha azelőtt. A mi középosztályproblémánk, amely ebbe a nemzetközi mozgalomba szervesen belekapcsolódott, voltaképen egészen különleges. A nyugati ipari álla­mok középosztálya kisiparos és kiskereskedő osztály. Mi ellenben még nem vagyunk kapitalista ország, sőt belátható időn belül más, mint agráronivoltunk megélhetésünk alapja nem lehet. Vannak agrárius problémáink, de ezek túl­nyomórészben nem középosztályproblémák, noha a földreform célja épen ön­álló exisztenciák teremtése. Kisiparos és kiskereskedő osztályaink nehéz hely­zetben vannak, de problémájuk a hitelinség, egész gazdasági életünk súlyos gondja. A tökeszegénység nagyvállalatainkra is igen nyomasztóan hat. És ha ez a nyomás a kisexisztenciákra fokozottabb mértékben éi vényesül is, az ellentét nagy- és kisvállalat között nálunk kevésbbé kiélezett, mint nyugaton. A mi középosztályunk túlnyomórészben lateiner és ezen belül is elsősor­ban köztisztviselőosztáiy. A köztisztviselőknek ez a túltengése különleges közép­európai jelenség, ami származásukkal, megbecsiiltetésükkel szoros kapcsolat­ban van. A latin államokban a köztisztviselőség sokkal kevésbbé mondható nem­zetfentartó elemnek, mi több, régtől fogva szakszervezeti alapon áll. Az angol­szászoknál pedig a köztisztviselőség nem életpálya. A tisztviselöség túltengé­sét végzetessé fokozta hazánk feldarabolása és a tisztviselők beözönlése a meg­maradt országrészre. Hozzájárult az állam súlyos pénzügyi helyzete és az inflációs politika, amely nemcsak az államot és alkalmazottait, iianem a közép­osziály kis vagyonkáit is tönkretette. De még csak nem is ebben van a mi középosztálymozgalmunk legsaját­ságosabb jellege. A mi középosztály kérdésünk tulajdonképeni tengelye a zsidó­kérdés. Ezért a mi középosztályunk tulajdonképeni harca nem gazdasági, ha­nem világnézeti és nemzeti harc. A mi társadalmunk élete veszedelmesen kezd hasonlítani ahhoz a folyamathoz, amelyben a vezető felső rétegek :a nemzet­testtől idegen elemekből vétettek, olyanformán, amint például a mai oláh vezető osztály tudvalevően nem oláh, hanem görög származású, fanarióta. M Nálunk a zsidóság van azon az úton, hogy ezt a különleges helyzeet, szellemi rabszolgatartást megszerezze magának. Ez ellen a folyamat ellen lázadozik a ma­gyarság életösztöne. Az idegencélúság szolgaságának tudata pedig legtisztábban azokban a rétegekben éUiet, amelyeknek lejjcbbcsuszamlása a zsidóság feltöré­sének parallel jelensége és amely rétegek ezenkívül az intelligenc'a legszéle­sebb körei: foglalják magukban; Ez a tudat lüktetett az ellenforradalom poli­tikai mozgalmaiban. Ez keresett utat magának különböző indulatkitörésekben is, amikor elszántságával a cselekvés lehetősége nem állott arányban. Ez húzó­dik most mindegyre.objektívebb formák és konkrétabb célok mögé. A küzdel­met ugyanis nem kísérte a várt siker. A gazdasági nyomorúság megbénított minden világnézeti és nemzeti mozgalmat. Ezért kellett a lendületnek túl­nyomórészben gazdasági irányba eltolódnia. Ezek a körülmények az okai an­nak, hogy a magyar középosztálymozgalom sajátságos jellegét elsősorban vi­lágnézeti és nemzeti jellegében keressük és gazdasági törekvéseinek csak azt a magyarázatot tudjuk adni, hogy azokat a rétegeket, melyeket gazdasági ellen­Társadalomtudomány. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom