Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A LAKÁSÜGY ÉS A LAKÓK VÉDELME KÜLFÖLDÖN

75 clői't keressen védelmet. Ez a bizottság jogosítva van, ha a felmondást, illetőleg a béremelést méltánytalannak találja, az illető konkrét esetre nézve a szerződési szabadság hatályba lépését 1926 jún. 30.-ig elhalasztani Milanóban pl. 1923 júl. elején, a törvény hatályba lépése után az illetékes bizottságok az eléjük terjesztett 5594 eset közül csak 351) esetben hagyták jóvá a felmondást, úgy, hogy Olaszország is csak elvben állította vissza a lakbérleti szerződés szabadságát, tényleg a lakók még mind:g erős védelemben részesülnek. A S. H. S. királyságban még erösebb ez a védelem. A fesmondási jog a kivételes rendezésnél szokásos néhány esetre van korlátozva; a bérmegállapítás szabad ugyan, de ha a felek megegyezni nem tudnak, égy speciális bíróság dönt, melyben úgy a lakók, mint a háztulajdonosok képviselve vannak. Hasonló a helyzet Finnországban is, hol a lakbér nincs ugyan általános szabályokkal előre megállapítva, de az a háztulajdonos, aki túlmagas bért követel, vagy lakását spekuláció céljából nem adja bérbe, bíróság elé állítható. Ezenkívül a helyi közigazgatási hatóságnak joga van szükség esetén arra is, hogy a lakbérek mértékét megállapítsa. A háborúban részt .vett többi európai állani a lakók védelmére vonatkozó rendelkezéseket elvben sem szüntette meg. ^ Angiidban a Rent and Mortgage Interest (Restrictions) Act, 1923 a lakók védelméről szóló 1920.-1 törvény hatályát 1925 jún. 24.-ig meghosszabbította, sőt a védelemnek 1925 jún. 24.-éíi tú'.i esetleges meghosszabbításáról is rendelkezik azokra az esetekre vonatkozólag, melyekben a lakó a lakás elvesztése folytán különösen súlyos viszonyok közé kerülne. Meg kell jegyeznünk, hogy Angliában az 1920.-iki törvény alapján csak a közép- és kislakások bérlői részesülnek védelemben, azoké t. i., melyeknek évi bére bizonyos összeget (Londonban pl. 105 S-t) nem halad túl. t'ranciaországbun az 1923 dec. 30.-iki törvény 1926 jan. 1.-ig. Csehszlovákiában az 1923 április 26.-iki törvény 1924 dec. 31.-ig hosszabbította meg a kivételes jogállapotok hatályát; A gyenge valutájú államok közül, melyek minket legközvetlenebbül érdekelnek, Ausztriában és Németországban a lakók védelmére vonatkozó jogszabályok teljes egészükben hatályban vannak. Ausztriában az 1922 dec. 7.-iki szö\etségi törvény a lakbérek jelentékeny emelését engedélyezte, de viszont a tulajdonos felmondási jogát még erősebben korlátozta. Németországban az 1922 márc. 22.-iki törvény az 1926 júl. 1.-ig terjedő időre egységesen szabályozna a birodalom egész területére a bérkérdést. A bér a felek szabad megegyezésének tárgya ugyan, de ha a megegyezés nem sikerül, a törvényes bér az irányadó. A törvényes bér itt is úgy. mint Ausztriában áll: 1. az alapbérből, mely a háború előtti bér bizonyos %-át képezi s a beépített papírértékbei] veit tőke kamatjának felel meg s 2. a pótlékokból, melyek az alapbér bizonyos %-ban vannak megállapítva s a íentartás, kezelés stb. költségeit vannak hivatva fedezni. A felmondási jogot az 1923 jún. l.-i törvény szabályozza. E szerint felmondásnak csak akkor van helye, ha a lakó a bérleti viszonyból folyó kö'elességeit a törvényben egyenként felsorolt módon súlyosan megsérti, vagy ha a bérlet íentartása a tulajdonosra nézve súlyos hátránnyal jár. Ez utóbbi esetbén a bíróság feladata, hogy a szemben álló érdekek gondos mérlegeléséve] méltányosan döntsön. Hasonló a helyzet Lengyelországban. Az a törvény i avaslat, melyet a