Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A LAKÁSÜGY ÉS A LAKÓK VÉDELME KÜLFÖLDÖN

76 kormány 1923 végén terjesztett a parlament elé, a felmondási jog erős korlátozásának fen tartásával a lakbérek te'emes emelését tervezi. A bérösszeg itt is a felek szabad egyezkedésének tárgya, épen úgy, mint Németországban, de ha megegyezés nem jön létre, a törvényes bér fizetendő. Ez a törvényes bár az 1914-ben fizetett aranybér 15%-a, mely 1924 jan. 1.-től kezdődöleg negyedévenként 3%-kal emelkedik s 1925 jan. 1.-én éri el a 25, 1929 jan. 1.-én a 75%-ot. A külföldi példák nagyon tanulságosak arra nézve, hogy l. mik a lakások felszabadításának feltételei s 2. mik legyenek a módozatai. A felszabadítás feltétele, hogy 1. a felszabadítás időpontjában fizetett bérek elérjék, vagy legalább is erősen megközelítsék az aranyértékben vett háború előtti lakbéreket, 2. hogy a lakáskereslet és kínálat téren a háb>rú előtti arány helyre legyen állítva. A lakbérek hatósági szabályozás nélkül azonnal az aranyparitás felé emelkednének s~ ha a szabad bérmegállapítás dyan időpontban engedélyeztetik, melyben a lakók az aranylakbérnek csak bizonyos csekély százalékát fizetik, ha ehez tényhges lakáshiány is járni, a lakbérek: nek ugrásszerűen olyan horribilis emelkedése következik be, mely gazdasági -és socialis téren katasztrótához vezethet. , A felszabaditüs módozatairu megállapíthatók a következők: 1. A szabad felmondási jog nem adható ttjeg előbb, min: a bér szabad megá'lapitása. Ellenkező esetben a hatósági bérmegállapítás egészen illuzőriussá vájnék s a legnagyobb visszaélésekre nyünék alkalom. Sőt kívánatos a felmondási jog korlátozásának a szabad bérmegállapítás megadása után való fentaríása is abban a formában, hogy a lakás ne legyen felmondható, — feltéve, hogy arra a tulajdonosnak magának vagy hozzátartozójának szüksége nincs — ha a lakó a bérleti viszonyból folyó kötelességeit pontosan teljesíti és méltányos bért fizetni hajlandó. Hogy mi a méltányos bér, azt a háztulajdonosok és a lakók képviselőinek bevonásával bíróság volna hivatva megállapítani. 2. A védelem az általános hatályon kívül helyezés előtt megszüntethető a lakók ama kategóriáira, melyek gazdasági helyzetüknél fogva a védelemre rászorulva nincsenek, viszont az általános megszüntetés után is kivételesen fentartandó a védelem a lakók egyes, gazdaságilag gyengébb kategóriáira (munkások, köz- és magánalkalmazottak), vagy legalább is azokra az egyes konkrét esetekre vonatkozólag, melyekben a lakó a védelemre különösen rászorul, mint ez az 1923 júl. l.-i törvény alapián Olaszországban történik s anrnt érre nézve az 1923.-iki angol törvény is provideal. Ruza László.