Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A LAKÁSÜGY ÉS A LAKÓK VÉDELME KÜLFÖLDÖN

74 • • ' = -Ennek- az állapotnak különböző socialis és gazdasági hatásai voltak: jLi Megakadályozta a családi budget egyik leglényegesebb tételének redukálásával a gyengébb társadalmi osztályok életszínvonalának teljes lesülyedését. 2. Mérséklöleg hatott a munkabér-emelkedésre. Ez a mérséklés a lakbér különböző mérvének megfelelően az egyes, államokban különböző volt, legerősebben érvényesült a gyenge valutájú országokban, hol a lakbér — mint láttuk — á családi budgetnek egészen jelentéktelen tételévé zsugorodott össze. Ez a körülmény, előnyt, biztosított a világpiacon a gyenge valutájú országok iparának.s ez által a lakók védelmét nemzetközi jelentőségű üggyé tette. 3. A háztulajdonosok jövedelmét erősen csökkentette, mi állal egtf erős adóalap is elveszett. 4. Megszüntetvén a házba .fektetett tőke megfelelő kamatozását, elvonta a tőkét, illetőleg a vállalkozást az új építkezésektől. Ez a hatás egyre súlyosabbá tette helyzetet, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a lakáshiány végleges megoldásának egyetlen módja új építkezések által a lakások számát szaporítani. A lakáspolitika ma európaszerte az új építkezések előmozdítására, szinte íorszirozására irányul. Ezzel szükségképeífTgylíl*-k<4i-4árTif-»4a-lfók védelmére szolgáló intézkedések megfelelő leépítésének is. E nélkül a tőke, főleg a magánvállalkozás részéről, nem fog keresni az építkezésben nagyobbárányú elhelyezést. Az új építkezések ki vannak ugyan véve a lakók védelmére szolgáló rendelkezések korlátai alól, de ez • a megfelelő kamatozást nem biztosítja, mert amíg a lakók túlnyomó többsége alacsony lakbér mellett tudja szükségletét kielégíteni, a munkabéreket ezek az alacsony lakbérek determinálják s a lakáskeresők nem .tudják a keltő kamatozást biztosító magasabb lakbéreket megfizetni. , }:.?&7,tf • V,Í;. (Í A .lakók védelmére szolgáló intézkedések leépítésének a védelemhez fúV ződö különböző socialis és gazdasági hatásoknál fogva a legnagyobb óvatossága! és fokozatosan kell megtörténnie. Ezt az óvatos és fokozatos leépítést mutatják az idevonatkozó legújabb küKöldi törvények. A semleges, államok közül, melyekben a baj — mint tudjuk -- előbb kulminált, mint a hadviselő államokban, hol a lakáshiány csak a leszerelés után lett katasztrofálissá, legelőször Dánia szüntette meg a lakók védelmét az 1923 április. 12<-iki törvénnyel. A megszüntetés fokozatosan történik a községek különböző kategóriáira: a kivételes intézkedések bizonyos átmeneti idő engedélyezésével Kopenhágában 1926 május 1-én, egyebütt 1925 május 1-én fogják hatályukat veszíteni. Svédországban az 1923 márc. lO.-iki törvény alapján a lakók védelmére vonatkozó jogszabályok hatályon kívül való helyezése 1920 szept. 30.-tól kezdödöleg lesz teljes. Svájcban a szövetségtanács 1922 júl. 2JS.-iki határozata a kivételes intézkedéseket csak részben szüntette meg, Hollandiában viszon t a legújabb, 1923 jun. 2.-iki törvény is fen'ártja a védelem rendszerét. A háborúban résztvett államok közül három már megszüntette elvileg a lakásügyre vonatkozó kivételes jogszabályokat: Finnország 1922 jún. 6.-átói. a S. H. S. királyság 1923 jan. l.-töl és Olaszország 1923 júi. l.-tő! kezdödöleg, de mind a három szükségesnek látta, hogy a megszüntetéssel járó nehézségek és esetleges visszaélések megakadályozására külön intézkedéseket tegyen. Olaszországban az 1923.jan. 7.-iki törvény, mely a lakbérleti szerződések szabadságát 1923 jól. l.-töl kezdődő hatállyal helyreállította, jogot ad a lakónak arra, hogy felmondás vagy béremelés esetén egy, e célra szervezett bizottság