Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A POLITIKAI PÁRTOK TÍPUSAI (Fejezetek egy államszociólógiához.)

\A POLITIKAI PÁRTOK TÍPUSAI. ^ (Fejezetek, egy államszociólógiához.) é \ z államszociológia feladata számot adni mindazon társadalmi tényezökh\ ről, melyek az állani fennállását megalapozzák. „Társadalmi" erőkről is szó van tehát, nem csupán azon tényekről, amelyek szorosan az állami szervezethez, a•'törvényhozó-apparátushoz, a közigazgatáshoz stb. tartoznak. Az állam-szervezeti alakulata mögött társadalmi erők állanak, amely erők ismét szervezetek lehetnek, avagy amorph alakulatok. Kétségtelen, hogv a/ állam fenná'lásának — mai, normális állapotában — tényezője a politikai párt: oly társadalmi szervezet, amelynek célja az állam irányítása és ellenőrzése. Törvénykönyvek, alkotmányjogi szabályok — az EgyesüTt Államok újabb fejlődését-nem számítva — nem tudnak arról, hogy vannak pártok. Az individualiszb;kns -kör nézeteit képviselik ma is ez alkotmányok és azon államtanok, amelyek megnyugszanak abban a gondolatban, hogy az állam irányítását „egyének" végzik akkor; amidőn a törvényhozó- testületbe tagokat választanak. Külön az egyesekben alakul ki a politikai akarat, az egyesek döntenek, nem pedig valaminő társadalmi szervezet: politikai párt. Az ily individualista elgondolás a társadalmi valóságnak megfigyelésével nem fér -össze.-Egyes államtanok épen azért, mert a tényleges társodalmi er őforrásokat nem veszik tüzetes vizsgálat a^e'rnaradnak az államszociológia nézöpoutja mögött s így különbség keletkezik á'Jlamszociológia s az államtan között.') Ha szigorúan a teljes valóságot tartjuk szemünk előtt, e különbségnek redukálódnia kell. Minden, ami valóság, érdekli a társadalomelméletet (a szorosabb értelemben vett szociológ;át); különösen pedig az a szervezet, mely a térsas akarást, a politikai értékelést magánnézetekböl is gyűjti, rendezi, összefoglalja, azaz formálja: a politikai,párt. Mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy ml a politikai párt, azaz be kell hatolnunk a pártnak mintegy a lényegtanába.2) Ennek megformulázása után következő feladatunk annak általános szociológiai megállapítása, hogy nrnő típusai vannak a pártoknak. Ez a feladat pedig nem tévesztendő össze két, rokonjellegünek látszó feladattal. Ha szigorúan az általános szociológia nézőpontjánál akarunk maradni, úgy tényekhez akarunk eljutni és okozati összefüggésekhez. Nem azonos ez a feladat sem a politikai pártok leirásávar, sem a teleológiai vizsgálattal. Célunk itt nem annak a leszögezése, hogy a mai kulturállamokban minő (konzervatív, liberális, szocialista stb.) irányai vannak 0 V. ö. dolgozatunkat, K jellén áttanítana. Társadalomtudomány 1923. 2; V. ö. A politikai párt állambölcseiele. Társadalomtudomány 1924.