Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Kornis Gyula, Történetfilozófia. Budapest, 1924. 226 l. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve. I. köt. 1. Kiadja a M. Tört. Társulat.) [könyvismertetés}

155 világosabb, legártekinthetőbb történetfilozófia, mely részletgazdagságával meg tudta egyeztetni az épület egész igényeit. Bibliográfiája is gondos és szorgos munkának eredménye, mely szeretettel karolja fel a régibb magyar irodalom szerényebb termékeit is. Kívánatos volna, hogy ez a mű ne maradjon csak magyar olvasók előtt ismeretes; feltétlenül meg kell ismertetni a külfölddel a magyar filozófiai irodalom eme maradandó értékű termékét. I). I. Braun Soma, A primitív kultúra (Munkáskultúra 1. sz. A Népszava könyvkereskedés kiadása, 1924.). A magyarországi szociáldemokratapárt havi folyóirata, a Szocializmus a Munkáskultúra című könyvsorozat első kötetének megjelenésével igen nagyra van és azzal kérkedik, hogy a „polgári tudomány'' nem igen tud hasonlót felmutatni. A Braun Soma könyvét tehát azzal a tudattal kell a kezünkbe vennünk, hogy ez a „szocialista tudomány" reprezentatív terméke. Szocialista részről tudvalevően kétféle beállításban is diszkreditálni igyekeznek a tudományt, amelynek tárgyilagos vizsgálódásaitól épen elég okuk van tartani. Miután náluk a tudomány fogalma arra való, hogy saját dogmáik mellett tanúskodjék, azért szerintük csak az tudomány, ami legalább is nincs ellentétben az ő dogmáikkal, tehát elsősorban az, aminek a tárgya közömbös az ő szempontjukból, másodsorban pedig mindaz, amibe pártelveiket bele tudják magyarázni, végül persze tudomány saját pártirodalmuk is. Minden más csak „polgári tudomány'', tehát elfogult, mert velük ellentétes. Elfogult ugyanis csak a másik fél lehet, ők maguk nem. A polgári tudománynak aztán még egy hibája is lehet, az tudniillik, hogy tudatlan, tehát nem is tudomány, míg őket viszont a tudatlanság vádja sem érheti. Braun Soma sem tudja megállani, hogy egy kis magyartalansággal is megterhelve a következőket ne mondja (244. old.): „a történelem egyes korszakainak taglalásánál akárhányszor hajlik rá a politika szolgálatába szegődött tudomány, hogy tételeit az őskorszakból vett .bizonyítékokkal' támogassa". Mondani sem kell, hogy a Braun Soma könyve nem áll a politika szolgálatában, nem keres .bizonyítékokat' a marxismus tételeihez, mindvégig elfogulatlan és teljesen tudományos. Ezen könyvön világosan meglátszik, Rogy kiknek számára íródott. Olyan embereknek, akik biztos fogalmakkal nem rendelkeznek és szigorú következtetésekre képtelenek. Az ilyen emberekre könnyű hatást gyakorolni demagóg csavarintásokkal, amelyek ebben a könyvben minduntalan felötlenek, mihelyt a pártdogmákat érintő kérdések vetődnek fel. Ezektől a gyakorlatilag veszélyes irányzatosságoktól eltekintve, a könyv teljesen jelentéktelen kompiláció volna, melyről csak azt kellene megjegyeznünk, hogy nem veti meg a polgári tudományt, tehát a tudományt akkor, amikor fáradságos kutatásainak eredményeit felhasználni és kisajátítani lehet; kizsákmányolásra tehát jó neki a polgári tudomány. A zsákmányolt részeken kívül nincs is a könyvben más, mint irányzatossági záradék. Figyelmen kívül hagyva a másolási hibákat (aminők, hogy a Himaláján 17 ezer, az Andokban 14 ezer méteres magasságokról beszél, vagy hogy a tertiaer-kort a föld középkorába helyezi), a könyv két utolsó fejezete az, amely az irányzatosságok gyűjteménye. Meglepő, hogy a nyelv és írás kifej-