Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - SPENGLER ÁLLAMSZEMLÉLETE ÉS AZ ÁLLAM FENOMENOLÓGIÁJA

SPENGLER ÁLLAMSZEMLÉLETE ÉS AZ ÁLLAM FENOMENOLÓGIÁJA. két legellentétesebb képet az államról — a legragyogóbbat és a legsötétebbet — Platón és Machiavelli testették. Piaion Politeiája mesz-szefónylő, valóságnélküli magas ideál, Machiavelli állama ördögi, fény és ideál nélküli alacsony valóság. De ezen a két végleten belül is hányféle különböző módon fogták fel az államot, mióta tudományosan gondolkoznak róla az emberek! Mondták, hogy természettudományi valóság, mondták, hogy emberi készítmény: mechanizmus. Mondták, hogy magától nő: organizmus,, élőlény; mondták, hogy Isten alkotása és mondták, hogy maga az „objektiv szellem." Azt is mondják, hogy a jogász számára az állam nem valósúg,. hanem épolyau ideális valami, mint az igazság, a logikai jelentés vagy a számok jelentése, mert az állam nem egyéb, mint a jogrendszer, a jogász, joga azonos a jogász államával, már pedig a- jog e felfogás szerint reajitásnélküli tiszta norma, tiszta idealitás. Rendet teremteni e különféle áfiamfelfogások anarchiájában, választ adni arra a kérdésre, hogy milyen értelemben áll lenn, hogy tehát miféle: szubszisztencia voltakép az állam: vájjon puszta realitás, puszta idealitás vagy a kettőnek miféle keveréke? — ez az állam fenomenológiai problémája. A történetileg adott államelméletek fenomenológiai szempontból három, csoportra oszthatók aszerint, amint az államban paszta valóságot vagy puszta iáealitást avagy végül a realitásnak és az idealitásnak, a valóságmomentumnak és az órtekmomentumnak bizonyos összefonódását, szintéziséi látják. Ez a három főirány szélsőségeiben annyira élesen szétválik, hogy soksjor lehetetlen szabadulnunk attól a benyomástól, hogy az auktorok ugyanazon cím alatt egészen különböző dolgokról beszélnek. A tiszta valóságszemlélet és a tiszta értékszemlélet az államelméletek között aránylag ritka; a legtöbb elméletnél az állam jelentésében a valóságelemek mellett értékmomentumokat is fogunk felfedezhetni de ez a zöme az államelméleteknek maga is a két szélső véglet irányában differenciálódik az államfogalom valóságelemeinek vagy értékelemeinek erősebb aláhúzásával, nyomatékosabb hangsúlyozásával. Nagyban és egészben mindegyik államelmélet ugyanarra a kulturvalóságra függeszti tekintetét, a különbség abban van, hogy az egyik a valóságot, a másik ellenben a kultúrát, az értékmomentumot látja meg benne. Azt lehet tehát mondani, hogy ugyanabban a kulturvalóságban: az államban az egyik szemlélő a valóságtól nem látja a kultúrát, az értéket, az eszmét;-, a másik pedig a kultúrától nem látja a valóságot.