Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Az ELVÁLÁSOK MAGYARORSZÁGON A HÁBORÚ ELŐTT ÉS A HÁBORÚ UTÁN

119 nek adataira már számos alkalommal hivatkoztunk, a helyzet tökéletesen más. Franciaországban egyfelől a válóokok között a hűtlen elhagyás, a házastárs doiniciliumának elhagyása válópereknek a háborút megelőzőleg (1911'/13-ig) csupán 19*0 s a háborút követő 1919-ik esztendőben pedig épenséggel csak 14-1%-ában szolgált okul a válás kimondására. Viszont a házasságtörés sze­repe sokkal nagyobb, mint nálunk, amennyiben a most említett két időpontban a válásoknak 18-1, Ül. 22-5%-ában az illetékes bíróságok ezen az alapon voltak kénytelenek a feleket elváltaknak nyilvánítani. Érdekes azonban, hogy a váló­perek szerint házasságtörő férfiak aránya előbb fele akkora sem volt, mint a hitvestársi hűség ellen vétő nők aránya, utóbb pedig;, ismételjük: a válóperek szerint, házasságtörő nők aránya több, mint háromszor felülmúlta a férfiakét. A francia statisztika szerint a válópereknek valamivel több, mint 50%-ában a há­zastársakkal szemben tanúsított rossz bánásmód s hasonló más okok miatt kel­lett kimondani a válást s egészében azt kell hinnünk, hogy a francia statisztika .a válóperek okainak kutatásában sokkal közelebb jár az igazsághoz, mint a magyar adatgyűjtés. Nevezzék azonban meg a válóperek okát bár teljes őszinteséggel, vagy a szemérem szülte burkoltsággal, végső eredményül kutatásainknak azt a szo­morú tanulságát kell leszűrnünk, hogy az elválások Európaszerte emelkednek. Akár a fiatalkorban kötött házasságok, akár a házasfelek nem okosan meg­választott korkülönbsége, akár a házasságban élők vallásának különbözősége, akár a városi életnek mindjobban túltengő volta, vagy a megélhetésnek száza­dunkban egyre nehezebbé válása, akár az erkölcsi kötelékeknek meglazulása okozta ezt a fejlődést, a társadalom erőinek a jövő nemzedék érdekében össze kellene fognia, hogy az elválások mind szabadosabbá váló jelensége lokali­zált assék. Magyarország történetének mai mélypontjáról esuk úgy emelkedhetik fel, ha az er erkölcsi megújhodás tüzén is keresztül megy. A megújhodásnak a há­zasélet nagyobb megbecsülésében is jelentkeznie kell. Laky Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom