Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Az ELVÁLÁSOK MAGYARORSZÁGON A HÁBORÚ ELŐTT ÉS A HÁBORÚ UTÁN

111 tek, mutatva azt, hogy a nagy világégés megpróbáltatásai még a tiszta családi életről híres e nép viszonyaiban is milyen eltolódásokat okoztak. A semleges államok közül Svájcban és Hollandiában a háborús években változást nem igen észlelhetünk, hacsak annyiban nem, hogy lassú biztonsággal ezekben :\z államokban is egyre emelkedni látszott a válások száma. Ennek a két államnak a példája, valamint An«láé, világosan arra mutat, hogy amint már a háborút megelőző években is látszo'.t, az elválások hovu-tovább olyan jelenséggé lettek Európa népcinek társadalmi életében, mely alaposan csökkenti azokat a reményeket, melyeket a népeseáési politika az új házasságkötésekhez szokott fázni. Ma ezeket a meggondolásokat jogunkban áll már a háborús évek elválásainak statisztikájához hozzáfűzni, fokozott mértékben kell ezt megtennünk akkor, ha a háború utáni esztendők válásai felett tartunk szemlét. Rendelkezésünkre állnak Magyarországon az 1921—23. évek adatai, melyek szerint e három évben a válások összes száma 6182, 7297 és 6723 volt. Ezek a számok azonban a területében és népességében megcsonkított Magyarországra vonatkoznak, arra a Magyarországra, mely népességének háromötöd részét elveszítette s melynek megmaradt népességében is nagyon megritkult a házas emberek rendje. A módszerből folyó aggályokat kiküszöbölendő, az 1921/22. évi válások számát is viszonyítottuk a házas emberek számához s ha eredményül azt nyertük, hogy Magyarországon immár 415 elválás jutott 100.000 házasságra, láthatjuk, hogy a háború u'.áni idők nagy felfordulásában háromszor többen bontják fel házasságukat, mint a háborút megelőző években.11) A háborúnak és a háborút követő idők nyomorúságos viszonyainak bazonyára nagy részük van abban, hogy a helyzet ily rosszul fordult nálunk. Az erkölcsi érzék megfakulása, párosulva s gyakran előidézve is az anyagi helyzetnek mostohasága által, maga a létnek szörnyű bi^onyfalaisága egyaráhlt okai annak a rendkívül sötét képnek, mely elénk most tárult. S mivel nagy kérdés, hogy e részben várhatunk-e a közel jövőben gyors javulást, mikor a munkanélküliség réme Európa győztes államait is megüli s mikor a drágaság problémája minden népét fojtogatja, szinte le kell mondanunk arról, hogy«azokat az időket, mikor a házasságok felbontása csak ritka kivétel volt, egyhamar vissza tudjuk varázsolni. A válás járványos betegség s ha 25 év sem kellett hozzá, hogy a válások arányszáma nálunk 12-szcresére emelkedjen, kérdés, további 25 év alatt remélhetjük-e, hogy a betegség láza nagyot essék. Hiba volna részünkről azt állítani, hogy ez a járvány csak a magyar népet lepte meg a háborút követő esztendőkben vehemens erővel. A Németbirckialombán, ahol a háborút megelőző években a válások száma 18.000 felé közelgett, 1920-ban ez a szám már 36.542-rc. következő évben ped'g 39.216-ra emelkedett, holott a háborús évek mérsékelt esése erre egyáltalán nem adott volna iogot. Poroszországban a békeidőkhöz képest több. mint kétszer, Bajorországban és Württenbergben pedig háromszor akkora volt a válások száma a háború után. S hogy a válások őrülete mennyire nem kímélte meg azokat az államokat sem, melyek régebben híresek voltak arról, hogy a válás náluk ritka jelenség, arra legjobb bizonyság Anglia és Wales, ahol a békeidők 1000 egységnyi válásával szemben a háború után azok száma a 6000-et is meghaladta.12) 11) Ez az arányszám akkora, melynek mását a válásairól híres Unióban sem látjuk. 12) Az adatok az egyes államok évkönyveiből valók. I