Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

93 a szocialista szervezet mélyíti el, mely harcos szervezet, a szent háború vehetője. A szervezett munkás egész életmódja szervezetéhez -alkalmazkodik (vörös nyakkendő, a proletárszentek képei, mint szobadísz stb.). A szervezet harca egyrészt gazdasági (sztrájk), másrészt politikai, mely utóbbinak fegyvertárából az orgyilok sem hiányzik. Nem tagadhatók el azonban a proletárvezetők képességei sem, hamindjárt ezek a képességek a demagógiára szólnak is, minélfogva a szocialista vezetők valamennyien demagógok. Ami a vezetők származását illeti, proletaroid elemek túlsúlya jellemzi a proletármozgalom kezdőkoiszakait. Idegen nemzetbének tűnnek fel forradalmak idején. Különös nagy jelentőségük van azonban a zsidó vezetőknek végesvégig. Ez fejeződik ki az orosz bolsevizmusban is, melyet Sombart a következő szavakkal jellemez: „A zsidók találták ki a rendszere, a tatárok valósították meg és a szlávok voltak azok, akik eddig — elviselték". Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, 1925. Az Enciklopédia r.-t. kiadása Mindenki ismeri az enciklopédiák fontosságát és tudja, hogy azok a Diderot-ék nagy munkája1) óta mindenkor nem csak ismereteket terjesztettek, hanem világnézetet is. Ma, a nagy földrengések után, ugyancsak szükség van a sokszor elavult ismeretek és a meghasonlott világszemlélet revíziójára s a műveltségre vágyó tömegek tájékoztatására, egyszóval megbízha'ó lexikonokra. Örömmel és várakozással vettük tehát kezünkbe a Világlexikon tetszetős köntösű kötetét, amely közel ezer oldalon a „tudás egyetemét" ígéri nekünk. Alig nyitjuk azonban fel a könyvet, máris kellemetlen meglepetés vár reánk. Az illusztrációk gyér sorozatában lépten-nyomon ilyen arcokkal találkozunk: Clemenceau, Benes, Masaryk, Bratianu, Pasics és egyéb barátaink teljes sorozata. A mieink viszont szinte teljesen távol maradtak s egy-két művészen kívül nem is találunk mást, mint Bethlent és a kormányzó képét. Hogy nagyjaink hiába keressük, annak talán a szerkesztőknek az az elvi álláspontja lehet a magyarázata, hogy a halottakat mellőzni kívánták. Itt csak szegény Ady Endrével és — rettentő kontraszt! — Leninnel tettek kivételt. Ezek után a szöveget is némi gyanakvással olvassuk Vájjon magyar emberek írták-e ezt a kötetet, vagy holmi magyarul is tudó „cseh-szlovákok"? A szerzők névsora igazít útba. Fe'.eky Géza, a „cseh Platón"2) magyar propagátora, egy budapesti lap szerkesztője s társai közt Dévény-tői11) Beregi-ig mindem jobb történeti nevet megtalálunk. Itt vannak a Balassák, itt Balkánvi és Baróti csakúgy, mint Braun és a kitűnő Purjesz, a derék Stromfeld (aki a csehek elleni hadjáratáért (,,ezért"!) 3 évi börtönt szenvedett4), végül itt van maga Vámbéry Rusztem, tehát csupa olyan férfiú, akiknek magyarságában, ugyebár, nem lehet kételkedni. És mégis mit látunk? A lexikon egy szót sem tud arról, hogy Nagyvárad, Kassa, Kólozsyár stb. magyar városok. Mit' sem ^ Az „Encyclopédie ou dicionnaire raisonné etc" 28 kötete nem 1751/52-ben jelent meg mint a Világlexikon hibásan említi, hanem 1751—1772-ben. ") Masaryk. 3) Jelenleg Bécsben. A) Világlexikon 739. oldal.