Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

94 tud az elszakított magyarság vezetőiről (Petrogalli, Körmendy-Ékes, Jakabfíy, Gyárfás). Az „utódallamok" ismertetésénél sem ismer nemzetiségi kérdést s csak a statisztikai adatok között fedezzük fel, hogy a cseh államban 6% ma­gyar is van s hogy Romániában „egyes kisebbségek (magyar, német, zsidó, görög)" is vannak. A délszláv államnál pedig már csak következtetnünk lehet elszakított véreinkre e kíméletes mondatból: „Lakosai túlnyomóan délszlávok". De hagyjuk. Bizonyára itt is valamely tisztes elv követelte jogait, mint fentebb, az illusztrációknál. A Világlexikon, amely az annexiós politika utolsó példájá­nak Bosznia anncktálását tekinti, egyébként is Trianon elvi álláspontját tartja szigorúan szem előtt. Sőt élvbarátain is túltesz. Üjabb félmilliót tüntet el a csonka ország lakosságából/') Tüzetesebb vizsgálat után azonban rájövünk, hogy Itt nem tendenciáról van sző, csak tudatlanságról, hiszen a favorizált Ro­mányit is 1,156.000 lélekkel rövidítette meg, Spanyolországtól 550.000, Portu­gáliától 210.000 lakost sikkasztott el ") A példákat szaporíthatnánk. Elég lesz azonban, ha annyit jegyzünk méz meg, hogy a hazai nemzetiségek közül is eltűnt 36.000 derék horvát7) — quantité négl'geable! — anélkül, hogy ezért a sovinizmus vádját óhajtanok a 'tudós szerkesztők nyakába varrni. A halandósági arányszámok közlésénél .is azt kellett megállapítanunk, hogy a statisztikai adatokat rossz forrásból merítette a cikkíró. Minden máso­dik adata bibás S az eltérés néhol igen jelentékeny. (341.-ik oldal.) A tárgyi tévedések és elavult adatok úgyszólván minden tudománynak keretében felbukkannak. A sumér (és nem szumér!) nép nevének pl. semmi köze ehhez az állítólagos délbabiloni su-gér városhoz, amely a valóságban sohasem létezett s csak a sumcriologia gyermekkorában szerepelt, mint egy tudós minden alapot nélkülöző ötlete (781. lap). Egészen zavaros dolog a lexi­konnak az az állítása is, hogy a sumér „turáni fuj, amely az uralaltáji nyelv­család török-tatár ágához tartozik" (u. o.). Az meg egyenesen humoros, hogy a Gilgames (és nem Ostar — Gilgames!) époszt a sumér nyelv legnagyobb* szerű emlékének nevezi, ami olyanféle botlás, mintha valaki a Nibelungen— Liedet magyar nyelvemléknek nevezné (u. ott). Ugyanazon a lapon Hatnmu­rápi törvénykönyvének sumér reliquiáját fedezzük fel, holott a tudomány edd'sí csak a sémi nyelvűt ismerte. A nyelvi zűrzavar egyéb példái is előfordul­nak. Máté evangélista ép oly kevéssé írta „héber nyelven" elveszett evangéliu­mát, mint ahogy Petőfi sem írta vogul nyelven költeményeit (541. 1.). Az ara­bok sem Arábiáról nyerték nevüket, hanem épen fordítva történt (50. {.), A használható lexikon nem téveszthet szem elöl két követelményt. Meg­bízhatónak és arányosnak kell lennie. MégbizhatótUik két értelemben is: a té­nyek, adatok pontos közlése és tárgyilagos beállítása tekintetében. Arúnyosnuk az anyag megválasztásában s a terjedelem kiszabásában, A Világlexikon, saj­nos, nem ismeri e két követelményt. A lépten-nyornoy felbukkanó tárgyi téve­déseken kívül, amelyekből némi ízelítőt adtunk, minduntalan olyan hibákra akad az olvasó, amelyeknél nehéz eldönteni, vájjon tudatlanság, vagy ten­dencia szüleménye-e? A Csehország címszó végén pl. azt olvassuk, hogy a 5) 527. lapon körölt siat. táblán lélekszám 1923-ban. °) 245. lap. 7) 527. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom