Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - A politikai párt társadalombölcselete

57 náló)27 tényező tereli a társas küzdelmet a maga medrébe s magasabb cél (hypertelia) felé s e téren — egyelőre — két tényezőfajt szögezzünk itt le, ezek: 1. a közszellem, melynek jellemvonása az, hogy iránytartalma homályos, és az iránytartalmat leszögező szabályok (normák) mögött nincs szervezett garancia; 2. második az állam, melynek szabálya (jogszabályok) mögött szervezett garancia van. Minden „küzdő egység", egyén vagy társadalmi alakulat (pL tömeg, közönség, szekta, egyesület, vállalat, klikk stb.) fölött ott áll ama két rendező (azaz koordináló) tényező. Minden küzdő egység tökéletesen ki akarja fejteni a maga iránytartalmát. Miután egy magasabb hatalom van fölöttük, egy tényező, amely az előzőkkel szemben hipertelikus, az illető küzdő egység befolyásolni törekszik magát az illető, szabályozó hatalmat, mondjuk, a közszellemet, vagy az államot.28 Akkor, amidőn a küzdő egység magát az államot igyekszik befolyása alá vetni, politikai tevékenysége kezdődik. Bárminő küzdő egység, tehát: egyén, alakulat, szervezet stb. több-kevesebb mértékben telhet meg politikai tartalommal. Oly alakulat pedig, amely egyenesen az állam befolyásolására törekszik, politikai párt nevet visel. A párt tehát tisztán politikai tevékenységű társadalmi alakulat. Eddigi megállapításainkat összefoglalhatjuk a következőkép. A társadalomban disteleológia konstatálható. A társadalomban küzdő egységek vannak, küzdelmükben korlátozva vannak. A küzdelem nem áll meg a küzdő egységek részéről az elnémulásnál, hanem iparkodik befolyásolni — mindegyik a maga jogérzése szerint — a korlátozó hatalmat, az illető koordinativ tényezőt, tehát, többek között az államot is. Oly alakulatot, amely éppen az államot és csakis az államot óhajtja befolyásolni, politikai pártnak nevezünk. III. A társadalmi alakulatok jelleméről. Az imént azt találtuk, hogy a politikai párt társadalmi alakulat. így bizonyos mértékben betekintést kell nyernünk a „társadalmi alakulatok" tanába, a társadalmi morfológiába. A legkülönbözőbb alakulatok vesznek körül bennünket, amelyek nem mind „szervezetek" (a politikai párt sem mindig szervezet). Hogy ezek terén eligazodhassunk, kell, hogy azok jellemét legalább fővonásaiban megérthessük, főkép természetesen úgy irányozva összehasonlításainkat, hogy a politikai párt jelleme tűnjék ki minél határozottabban. 28 A koordinativ tényezők egyéb fajára itt nem térünk ki.