Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - A politikai párt társadalombölcselete

56 Angleterre au cours de 19. siécle. Angolból Jéze. Idézve látom a következőket: Zischka, Entstehung und Wesend. polit. Partéién, 1911. L. Courtney, The working constitution of the United Kingdom tnd its outgrows, 1901. Belloc and Chesterton, The party system[év?]. Mac Knechnie [Knechie-nek is találom], The new democracy and the constitution, 1912. Lüttgenau, Darwin und der Staatr 1905, 149. L R. H. Fuller, Government by the people, 1908. II. A társadalmi ellentétekről általában. „A háború mindennek atyja", mondotta már egyik görög bölcselő. A társadalom életét, a fejlődést, nem lehet megértenünk anélkül, hogy figyelembe ne vennők a társas élet összefüggésében bennrejlő feszültségeket. Közönséges életmegfigyelésünk mitsem mutat be előbb nekünk, mint a harcot, az ellentéteket. A társadalom nem harmonikus és egységes céZösszefüggésben (teleológiában) élő egész, hanem ellenkezőleg: a társadalomban disteleológia van. Az ellentétek ténye fontos magyarázó alap, belőle magyarázta Hobbes az állam keletkezését, Hegel a logikai fejlődést, Darwin az organizmusok életben maradását s kicsiny, de jogosulatlan plusszal: a szervezetek folytonos tökéletesedését is. Ellentétek azonban nemcsak egyének között vannak, s nem is lehet egyénekből, mint valami atomokból, összerakni az államot, mint egykor a primitiv individualizmus alapján vélték a jobb kutatók is. Az állam, a társadalom nagy keretein belül ezernyi különféle szervezet és — mondhatnók — szervezetcsira (praeorganismus) van. Ezekkel és a szervezetekkel a társadalmi morfológiaT az alakulatok tana foglalkozik, s azt találjuk, hogy amint egyesek között folyik a harc, úgy morfológiai alakulatok között is. Társadalmi ellentét tehát oly sokféle lehet, ahányféle az egyén, továbbá ahányféle társadalmi alakulat van. Összeütközések, viták ezerféle faja keletkezik, minden egyén és „alakulat" küzd: 1. a létért (Kampf ums Dasein), s 2. ezentúl — amit Darwin észrevétlen már az elsőbe belekapcsolt — jobb létért (Kampf ums Sosein); egyik a kényelemért, másik a haladásért, erőnyerésért, vagyonért, uralomért stb. Tiszta valóságtudományi síkon maradjunk. Állapítsuk meg, hogy minden társadalmi egység (egyén vagy alakulat) részben autotelikus, célja önmaga, önmagában van, részben heterotelikusT célja kívüle van. Az autotelia és a heterotelia között az esetleges eltérést maga a társadalmi egység — láttuk: egyén vagy alakulat — küzdi ki magamagának. Az illető küzdő egységek azonban harcban élik le életüket kifelé is, egymással szemben, s e harc nem lehet sem örökös, sem szabálytalan. Valaminő rendalkotó (koordi27 V. ö. ordo = rend, amiben több van, mint amit a társas összefüggés jelez, mert ez mindennemű összefüggést magában foglal.