Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - A politikai párt társadalombölcselete

55 cratie et Vorganisation des parties politiques, 2 köt., 1903. Rövidítve egy kötetbe: La démocratie et les parties politiques címen (Nouvelle édit. refondue, Paris), 1912. Rehm, Deutschlands polit. Partéién, 1912. (történeti ez is, de jó összehasonlítások helyenkint). Kindermann, Parteiwesen und Entwicklung, Stuttgart, 1896. (A cím kissé sokat mond a tartalomhoz képest, ugyanígy a következő): R. Michels, Zur Soziologie des Parteiwesens in der modernen Demokratie, Untersuchungen über die oligarchischen Tendenzen des Gruppenlebens. Leipzig, 1911. (Francia ford. is.) Jentsch, Die Partei (Buber: Die Gesellsch., 30. fűz.) Deák A.: A parlamenti kormányrendszer Magyarországon, II. köt.: A parlament vezetése. Pártkormányzat. A magyar pártok. Budapest, 1912 (alig mond valamit). Jórészt történeti, W. Milligan Sloane, Die Parteiherrschaft in den Ver. Staaten von Amerika; ihre Entwicklung und ihr Stand, Leipzig 1913. Lamprecht, Deutsche Geschichte der jüngsten Ver gang enheit und Gegenwart, II,, 1913. (Tisztán történeti, de finom pszichológiai árnyalatok.) Ugyanígy Jephson, The plattform. Its rise and progress, 1892. Stillich, Die polit. Partéién in Deutschland, 2 köt., 1908 és 1911. Jess Macy, Party organisation and machinery (The Amer. State Series), London, 1905. Lederer, Das ökon. Moment und die polit. Idee im modernen Parteiwesen. (Z. für Pol., 5. évf.) Max Weber, Parlament und Regierung, 1918, 2. és 3. fej. W. Hasbach, Die parlamentarische Kabinettsregierung, 1919, passim. Anonymus [Spencer H.?], Parliamentary •Government (Westminster Review, 13. köt.). A tágabb probléma, a parlamentarizmus irodalma, szintén fontos a párt kérdésére. Ebből csak néhány munkát idézünk. L. Bucher, Der Parlamentarismus, wie er ist [1854]. 2. kiad., 1881, 4. fej. Th. Summer Maine, Popular government, 1885. A. Lowell, Public opinion and popular government, 1913. A. Lowell, The government of England, 1908, bőséges figyelemben részesíti, valamint Sidney Low is: The governance of England, 1904. New edit. 1914. H. Crosby Emery nevelő célzatú munkája az amerikai főiskolák törekvéseire valóban jellemző: Politician, party and people. New Haven, 1913. Edw. Elliot, Amer. government and majority rule. Princeton, 1916, 5. fej. A jogbölcseletben is kifejlődtek bizonyos tanok a pártokról. Ilyenek: Radbruch, Grundzüge der Rechtsphilosophie, 1914, 2. fej. Stammler, Lehrbuch der Rechtsphilosophie, 1922, 353. 1. O. von der Pfordten, Zur Philosophie der politischen Partéién, Archív f. Rechts- u. Wirtschaftsphilosophie, 8. köt., 158. és 333. lk. Legújabb összefoglalásra céloz: Die Entwicklungsgesch. d. grossen politischen Partéién in Deutschland, Bonn (Schriften d. deutsch. Gesellsch. für Polit. an d. Univ. Halle), 1922 (kollektív mű). G. Tarde, Les transformations du pouvoir, 1899. Dicey, Le(ons sur les rapports entre le droit et Vopinion publique en