Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 2-3. szám - A pénzügyi talpraállítás társadalmi nehézségei Ausztriában

7 A bankjegyforgalom tehát egy év alatt másfélszeresére emelkedett és 1923 dec. 31.-én 495 millió aranykoronát ért, a volt monarchia bankjegyforgalmának 22°/o-át. A korona értéke mégsem változott, mert mint a táblázatból kitűnik, az osztrák jegybank aranykészlete a bankjegyforgalom felét fedezi. Sőt az infláció az osztrák jegybank azon politikájának tudható be, hogy a korona árfolyama emelkedésének megakadályozására nagy mennyiségben vette át a koronáért felajánlott idegen valutákat. Ha ezt új bankjegykibocsátás árán nem tette volna, úgy a korona magasabb árfolyamot ért volna el, ami az osztrák pénzügyi körök nagyrészének véleménye szerint válságba sodorta volna az ipari termelést és megszüntette volna a kivitelt. Nem kevéssé feltűnő a külkereskedelmi mérleg nagyarányú rosszabbodása. A passivum 1923 utolsó évnegyedében az előzők kétszeresére nőtt és az előző évnegyedek 144, 131 és 152 millió aranykoronájával szemben 297 millióra, az egész évben tehát 724 millióra rúgott. Mi ennek az oka ? Azt hihetnők, hogy a gazdasági viszonyok ir.egjavulásával az osztrák ipari termelés több nyersanyagot hoz be a külföldről és ez rontja a kereskedelmi mérleget. A népszövetségi megbízott 12. jelentésében itt is rámutat a baj okára. Szerinte az élelmiszerek és a készárúk behozatalának növekedése sokkal jobban rontja a mérleget, mint a behozott nyersanyagok. Ausztria külföldi vásárlásainak megnövekedése inkább a belföldi fogyasztás túlságos emelkedését bizonyítja, mint a termelés újjáéledését, növekedését. Ha a túlságos fogyasztás tovább tart, veszélyt hozna a pénzügyi stabilitásra. Eddig a túlságos behozatalt rekompenzálta a láthatatlan kivitel, az idegen tőke beözönlése és a külföldre vitt vagyonok visszavándorlása úgy, hogy a behozatal nagy emelkedése nem befolyásolhatta a devizapiacot. De ez nem ismétlődik meg évente. A belföldi fogyasztók vásárlóképessége nőtt s ennek megvolt az az előnye, hogy amikor a korona értékének állandósulása folytán az ipari termelés és a kivitel válságba jutott, mivel a külföldi piacokon az osztrák ipar nem volt többé versenyképes, az ipart legalább részben a belföldi piac kárpótolta. Az osztrák iparnak feltétlenül fontosabb a külföldi piac. Szegezzünk le ebből annyit, hogy a fogyasztás Ausztriában a pénzügyi helyreállítás első évében lényegesen emelkedett. Az ipari termelés válságát különösen a genfi programm megvalósításának első idejében tanulságosan mutatja a munkanélküliek statisztikája. E szerint volt Ausztriában : 1922 okt. 58.018 1923 ápr. 132 144 1923 szept. 78.801 „ dec. 117 891 „ máj. 107.965 „ okt. 75.810 1923 jan. 161.227 „ jún. 92.788 „ nov. 77 852 , febr. 167 417 „ júl. 87.155 „ dec. 95 069 „ márc. 152.828 „ aug. 83.891 1924 jan. 119.309 segélyben részesülő teljesen munkanélküli. A legrosszabbak voltak