Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

363 nem része, hanem alkalmazása a most újabb lendületet ígérő kultúrföldrajznak (a régi Ratzel-féle „anthropogeografia" továbbépített diszciplínájának). Ez a diszciplína kapcsolattudomány, amenynyiben benne az államtan és földrajzi kutatás állandó kapcsolatban egyesülnek. Kjellén nincs tisztában annak kapcsolattudományi mivoltával, s így arra gondol, hogy „a kutatás ez ágát a politikai tudomány átengedhetné [?] a földrajznak, avagy fordítva, maga tarthatna igényt reá",29 holott egyik eset sem áll fenn, hanem mindkettő, nem ide- vagy odautalásról van szó, hanem szinthézisről. Az államerő második alapja a nép; e kérdéscsoport az államtanban a „demopolitikát" teszi ki. Ügy véljük, hogy a társadalomalkotó tényezők sorában az, amelyet demobiológiának neveztünk, szoros analízis alapján vétetett fel, Kjellénnél erről nincs szó. A demobiológiában nincs helye egyúttal a szellemi tényezőnek is, hiszen ez láthatóan heterogén, s a svéd tudósnak is voltak bizonyos aggodalmai, mutatja az, hogy egy korábbi cikkében a nép „természeti jellembeli és lelki sajátosságáról" volt szó, később is30 ennek alapján beszélt tágabban „ethno"-politikáról, most pedig (1920.) ez utóbbi csak egyik jelenségcsoportra utal a demopolitikán belül. Mindenesetre jellemző ingadozás ez, s mutatja, hogy a gondosan előkészített „rendszer" még bizonyos további analízisre szorul. Nála tehát a tulajdonképeni biológiai kérdéstömb háttérbe szorul, mert összekeveredik néplélektani problémákkal. Az államerő harmadik alapját „országos gazdaságnak" (Reichshaushalt) lehetne fordítanunk, s írónk „ökopolitikának" nevezi azt a tudományágat, mely vele foglalkozik. Nem esik tehát egybe a „nemzef'-gazdasággal, sem pedig az „állam"-gazdasággal (pénzügytannal), hanem valaminő magasabb szintézisre vágyik: általában összefoglalására annak, amit az államerő gazdasági alapjának mondottunk. Nagyon eredeti az a megállapítása, amelyet a negyedik államfenntartó tényező keretében igyekszik összefoglalni. A „szociopolitika" című diszciplína szerinte abból indul ki, hogy vannak társas egységek, melyek az államra hatnak (der Staat, als ein Ganzes von kleinen Verbánden,31) s lehet, hogy Jelűnek ama problémája (Verbandsleben und Staat) növekedhetnék ily tágas problémakomplexummá, milyenre Kjellén törekszik. Maga a „szociopolitika" név kissé siklós talajra visz, mert nehéz garantálni azt, hogy össze ne keveredjék a „szociáZpolitikával",32 ami tágabb feladatkört is jelent, s másnemű feladatkört is, normatív jelleműt. Azonban a lényeg világos: itt a Kjellén-féle koncepcióban oly problémák kerülnek sorra, amelyek a társadalmi morfológiából (tan az alakula28 Grundriss, 29. 1. 30 Die Probleme des Weltkrieges, 1915. 31 Grundriss, 43. 1. 32 Kjellén (44. 1.) óv is ettől.