Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

362 szervezetet? Kétségtelenül, társadalomlélektaniak. Tehát államfenntartó tényezők lehetnek társadalomlélektaniak. Másik példa. Az állam nemcsak jogi, autoregulativ szervezet, hanem más állammal szemben ellenálló, önvédelmező (autodefenziv). Szerve a katonaság. Mitől függ a katonai erő? Többek között a népesség biológiai erőitől. Tehát államfenntartó erők sorában vannak népbiológiaiak is stb. Kjellén az első — ezt megállapítjuk — aki rendszeresen iparkodott megállapítani valóban reális államfenntartó erőket. A valóságtudományi módszer kialakításának érdeme azonban régibb írókat illet meg, akik az egyoldalú, mert csak jogászi államfelfogással nem elégedtek meg. Ez írók sajátosképen — történészek. A reális felfogás megindul már Montesquieu-nél, de még a jogi felfogás akadálytalanul terjeszkedhetett utána is. A valóságos, történeti élet látása azonban megakadályozta azt, hogy a történészek felfogása üres konstrukciókban, vagy jurisztikus felfogásban éljen tovább: ők reális képet alkottak az állam funkcióiról, erre őket a történet szemlélete kényszerítette. Csak újabban tűnt ki, minő eme realisztikus munkák érdeme. Droysennek, a politikai történetírónak „Vorlesungen über Politik" című munkája nem jelent meg, de ma látjuk annak jelentőségét.23 Egész történetírói generáció dolgozott a politikai történelem terén s ezek, mint rámutattunk,2'1 különösen dokumentálják, hogy a történetíró spontán keresi munkája szisztematikus előzményeit, sőt maguk is írnak ilynemű munkát; Droysenen kívül Waitz, Dahlmann, Treitschke, Freemann, Seeley stb. írásai mindig mást jelentenek, mint jogi írók írásai. Az állam nemcsak önszabályozó szervezet így, nemcsak befelé élő szervezet, hanem önfenntartó társas erőegység. Kjellén is aláhúzza Droysent: „az állam végső értelemben hatalom, a jog tulaj donkép az ő szolgálatában áll".25 Persze a formulázás („hatalom") nem éppen szerencsés és sok félreértésre adott már alkalmat, különösen francia írók vádolták a németeket az állam „hatalmi elmélete" miatt. A tény mindenesetre az, hogy az állam speciális erőszervezet s keresnünk kell az állami erő forrásait. Kjellén felfogásában látszólag nem egy érintkezés van azzal a felfogással, melynek e sorok írója is ugyanakkor adott kifejezést.26 Ő ugyanis az államot ötféle erőtényezőre építi fel. Első tényező a földrajzi tényező, az államtanban a „politikai földrajzi" tényező. Ez teszi ki az államtan „geopolitikai"27 részét. Ez a tudományág, mint igazolni véljük,2** 23 V. ö. erről R. Hübner bő cikkét: Zeitschri'jt für Politik. 1917. évf. 327-376. 24 Társadalomalkotó erők, 1920. 265—266 lk. 25 Grundriss zu einem System der Politik. 1920. 24. 1. 29 Társadalomalkotó erők. 1920. 27 Kjellén hozta forgalomba e szót alig egy évtizede. Most azonban más értelemben terjedt el: rilrfgrpolitikai összefüggések jelzésére használják. 28 V. ö. sorozatos közleményünket: A politikai földrajz jelen állása, a „Föld és Ember" c. folyóirat 1922. évfolyamában. Itt bíráljuk is Kjellént és a felvett problémakört 6zűknek találjuk.