Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

359 I. Keressük okát annak, miért nem lehetett az államelmélet (általános államtan, államszociológia) igazi valóságtudomány és miért nem lehetett viszont az általános „államjogtan" (Staatsrechtslehre) igazi normatív tudomány? Miután ez más társadalomtudományokban nem jelentkezett ily zavart okozó módon, avagy legalább nem mondhatjuk azt, hogy a valóságtudományi kutatást (pl. a közgazdaságtanban) eltérítette hivatásától a normativ szempont, behatolván oda, nem tette félrealisztikussá s viszont a normativ vizsgálódás nem lett pszeudo-normativ, annak éppen az államtanban sajátos okának kell lennie. A főokot bizonyára a következőben lehet feltalálnunk. Mi az állam? Bizonyos szabályok szerint élő testület. Miből ismerjük meg elsősorban annak tényleges működését? Abból, hogy megvizsgáljuk, minő szabályok szerint él. Azaz: az államjog ez esetben abból a szempontból vizsgáltatik, hogy az állam valóságos életét belőle megkonstruáljuk. Az állam jogtan így lesz nem normativ, hanem valóságtudományi célú, heurisztikus eszköz; ámde nem egészen. Mert az állam valóságos élete között és a jogszabályok szerinti élete között mindig van különbség. A jogszabályok szerint kellene élnie az államnak, s feltehetjük, hogy átlagos és normális körülmények között ezek szerint, majdnem ezek szerint él is az állam. Ha a hézagot a jogkövetelte és a valóságos élet között letudnók a nulláig redukálni, akkor mondhatnók csupán, hogy az általános államjoí/ían valóságtudományi célokra alkalmas heurisztikus eszköz az államélet rekonstruálására. így azonban, mikor a kettő közötti hézag fennáll, látjuk azt, hogy az államelméletben folytonos bizonytalanság van a tekintetben, mi a tényleges életfolyamat és mi a jogkövetelte életfolyamat. Gyakorlatilag mindenesetre nehezen keresztülvihető, de az volna a helyes módszer, ha az állam életét tényleges megfigyelésekkel és nem a törvénykönyvekből kiindulva törekednénk megkonstruálni s ez maradna tisztán valóságtudományi feladatköre az államtannak. Viszont az államjogtan lenne tisztán normativ tudomány, kutatva t. i. azt, ami az állam előtt mint eszmény kell hogy lebegjen (államcélok tana stb.). Ezzel ez nem pusztán törvénykönyvek magyarázatává válnék, hanem „mintajogtanná" az állam szempontjából. A feladat ennél is tágasabb. A normativ államtudomány nem csak jogszabályokkal foglalkozik hivatásából kifolyólag. Az angol állam életét vizsgáló jogászok mindig bizonyos misztikumot találtak abban, hogy az angol alkotmány mögött nem jogi, hanem társadalmi normák vannak. Hatschek pompás összefoglalásában15 világosan rámutat arra, hogy a jogszabályok mögött ha Európában 15 Englisches Staatsrecht, 1906. II. kötet 1—44. lk.