Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

357 fejlődésének törvényeit van hivatva kideríteni (valóságtudományi programm) és amaz irányelveket megállapítani, melyek szerint a társadalom állami élete szervezendő (már ez normatív programm) avégből, hogy a társadalmi lét célja: az egyesek és az összeség lehető legnagyobb fejlettsége eléressék".7 A valóságtudomány így egybe van keverve másnemű feladat megoldásával. Célszerű tehát, hogy az államtan amaz első feladata világosan álljon előttünk államelmélet vagy államszociológia néven. Hogy „a gyakorlati politikának nincs általános elmélete", mint Barabási Kun véli, készséggel elismerjük, mint tényleges állapotot, de hogy nem is lehetne, arra mi nem következtetünk. Az államtudományok, tehát egy tudománycsoporf keretéből, ez sem hiányozhat. A régi „politikák", sajnos, mindennemű feladatot egyszerre akartak megoldani, s így alkalmat adtak arra, hogy a kutató folytonos zavarban legyen aziránt, mily síkon mozog a vizsgálódása. Még Barabási Kun is itt-ott zavarosan formulázza meg egy-két tételét (szerencsére távolabbi zavarokat nem keltve munkája egészében). Azt olvassuk: „A politika, mint általános államtan (?) csak a politikai reform általános elvi követelményeivel, csak a fennálló állami viszonyok és intézmények bizonyos állandó jellegű általános rendezésével, az e részben felmerülő alapkérdések beható vizsgálatával és tisztázásával foglalkozhatik",8 ami ismét nem az általános államtan feladata, hanem normatív feladat, állampolitikai tehát. Mindenütt természetesen „általános" vizsgálódásról van szó, mint jól írja Barabási Kun: „a mult és jelen államai egy meghatározott csoportjának bizonyos korra vonatkozó összehasonlításából származó absztrakt átlagállamról",9 s most könnyen beláthatjuk, minő valóságtudományi problémafajok lehetnek: 1. általános államtanok (államszociológiák) és 2. a sajnos ezen a néven ritkábban szereplő leíró vagy deszkriptiv államtanok. Ez utóbbiak sokfelé szétszórva, olykor földrajzi leírásokkal kapcsolatban10 jelentek meg, de voltakép önálló feladatként, aminthogy az ily leírás önálló tudománystruktúrát követel.11 Az állam mint valóság, mint egyszerűen életjelenségek sorozata „általános" és „leíró" (konkrét államra vonatkozó) vizsgálata tiszta és határozott programmot jelent. Sajátos jelenség, hogy a valóságtudomány jellemét a legtöbb író kétségtől mentesen megállapítja, követeli — és nem viszi keresztül. Jellinekre gondolunk, aki pompás módszertani bevezetés után előbb a valóság' Balogh, Politika2, 1911. 5. 1. 8 Bevezetés, 29. 1. 9 Bev. 31. 1. 10 V. ö. Dékány, Geográfia és szociográfia. Bp. 1922. 11 Klasszikus minta, mely Magyarországra nézve valóban kívánatos, a Bryceféle mű (The American commonwealth.)