Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A szociáldemokrácia az új Ausztriában

345 Egyéb pártkiadások: Jogvédelemre 4,494.821 05 102 Szaklap 47,489.058-35 10-69 Művelődési célokra 4,655.978-10 1-05 Propaganda és szervez, költségek 54,290.616-65 12-22 Dologi kiadások 42,768.411-45 9-64 Személyi kiadások 122,085.734-06 27-49 Egyéb kiadások 136,241.944 98 30-69 összes nem segélyezésre ford. kiad.412,026.564-64 vagyis 92-80%. Feltűnő a segélyezésre fordított összeg elenyésző csekélysége az egyéb pártkiadások mellett. Még jobban kitűnik ez, ha összehasonlítjuk, hogy az előző évekhez viszonyítva mennyi jutott segélyezésre. 100 korona kiadásból esett: Segélyekre Munkanélküli összesen K segélyre K 1913 45-92 21-93 1914 50-53 30-48 1915 36-08 10-11 1916 35-38 5-84 1917 29-50 3-85 1918 25-18 7-57 1919 18-10 10-39 1920 12-72 5-73 1921 7-21 3-28 Míg tehát a háború előtt a kiadások fele jutott segélyezésre,, addig jelenleg csak Vu-e szolgálja ezt a célt. Ezt a csökkenést csak részben magyarázza meg az a körülmény, hogy a munkanélküli segély törvényes rendezése folytán ez a teher legnagyobb részben levétetett a szakszervezetek vállairól. A főok a szervezetek személyi és dologi kiadásainak éppen olyan arányú emelkedése, mint amelyet a leromlott valutájú országok minden üzemében találunk. Az állami költségvetésekben, a bankok, a nagyipari gyárvállalatok üzemköltségeiben egyformán jóval magasabb arányszámot foglalnak el a személyzeti kiadások most, mint a háború, illetőleg a valuta leromlása előtt. A szociáldemokrata bürokrácia ez alól sem tehet kivételt. A pártadó nem növekedett a valutaromlás arányában, bár a legutóbbi időben, melyről még nincsenek nyilvános kimutatások, erősen emelkedett a kereset megnövekedésének mértéke szerint. Ha megvizsgáljuk mennyit és mily célra adózott a párt minden egyes tagja átlagosan, úgy ugyanazon következtetésre kell jutunnk, melyről az imént szóltunk. A szociáldemokrácia bürokráciája nem jelent csekély terhet a dolgozó munkásnak: