Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

-30 Kernre, s a beszámoló, melyet Vikár Kálmán írt meg, megjelent az általam szerkesztett Népmüvelés c. folyóirat 1916. júniusi számában. A gyermekeknek kb. fele: 534 fiú, kb. fele: 640 leány, életkoruk 6—13 éves korig terjed. Valamennyien a fővárosi népiskolák I—VI. osztályú tanulói voltak. A vizsgálódás nem a pályaválasztás kérdését szolgálta, betekintési akartunk szerezni a gyermekek lelki világába s ez csak egyik rész volt az egész vizsgálatban. A fiúk legnagyobb része katona szeretne lenni. Ezt nem kell a háború^ hatásának tulajdonítani. A gyermekek nagy része békében is nagy érdeklődést mutat a katonai pálya iránt. Sőt a háború harmadik évében, midőn a katonasors igen sok keserűségét a legtöbb gyermek családja körében eléggé tapasztalta s a defetista propaganda is elég erős volt, azt kell mondanunk, hogy csodáljuk, hogy mégis első helyen áll a katonai pálya; általában 17% választja. De érdekes, hogy a katonai pályát választók száma 8 éves korban legnagyobb, s azontúl csökken. Míg a 8 évesek közül 24 % akar katona lenni, a 12—13 éves közül, azaz: a népiskola VI. osztályában már csak 12 %. A technikai pályáknál pedig fordított a viszony. 8 éves korban gépész, kovács, vasóntő stb. csak 3 % akar lenni, míg a 12—13 évesek közül 25 % választja a technikai pályát. De általában a technikai pályák vezetnek. Az összes megvizsgált tanulók 15 %-a akar mérnök, építész stb. lenni, soffőr, kalauz, mozdonyvezető 8 gépész, kovács, géplakatos, műszerész 8 %, másféle iparos szintén 8 %, összesen 39 %, ellenben orvos csak 6 %, hivatalnok 4 %, ügyvéd, bíró 3 %, tanár, tanító 1*6 %, pap 0-7 %, vagyis intellektuel csak 15 % akar lenni. A leányoknál fordítva, a szellemi pályák dominálnak. A legtöbb leány tanítónő óhajt lenni: 29 %. De itt is meglepő, hogy a korral ez a vágy csökken. A hatévesek közül 35-9 % választaná a tanítónői pályát, míg a 12—13 évesek közül már csak 17 %. Hivatalnoknő 13 % óhajt lenni, orvosnő 6 %, más szelleníi foglalkozású 2 %, úgy, hogy összesen 48 % választja a szellemi pályát. De a leányok legnagyobb részének a tanítónő után a varrónő az eszményképe. Átlagban a lányok 26 % óhajt varrónő lenni. S feltűnő, hogy itt az érdeklődés a különböző életkorokban meglehetősen egyenletes. így 6—7 éves korban 25 %, 7—8 éves korban 23 %, 9 éves korban 23 %, 11—12 éves korban 22-8 % s 12—13 éves korban 35 % akar varrónő lenni. A nagyobbaknál tehát a varrónői pálya dominál, ez a legmagasabb %, a tanítónői utána következik, de messze mögötte marad 17 %-al. A többi ezek mellett csak igen csekély százalékkal van képviselve. Mindenesetre érdekes összehasonlítani a mi adatainkat más hasonló vizsgálatokkal. így ilyen ankétet tartott Lobsien Marx is Kiéiben. Nála a fiúk legnagyobb része tengerész óhajt lenni. Ez természetes, mert Kiel tengerparton van, s ott a tengerész helyettesíti a katonát. A leányok legnagyobb része varrónő szeretne lenni: 216 leányból 79, azaz 32 %, tanítónő csak 20, azaz 9 %. Ámde nagyon jellemző, hogy a 640 budapesti leány közül 126 szeretne színésznő lenni, körülbelül 5 %, Kiéiben a megvizsgált 216 leány közül csak egyetlenegy akadt, aki színésznő óhajtott volna lenni, tehát körülbelül