Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

25 csecsemőhalandóság ugyanolyan mértékű csökkenésére vezet. Nagyon szépen lehet ezt beigazolni a németországi adatokkal:3 Időszak 1872—1875 1876—1880 1881—1885 1886—1890 1891—1895 1896—1900 1901—1905 1906—1910 1911—1913 Születési szám (10000 lélekre élve szülött) 416 409 384 379 375 372 354 326 290 Csecsemőhalandóság (1000 élveszülöttre 1 éven aluli halott) 244* 227 226 224 221 213 199 174 163 Eltérés az átlagtól a születési aránynál + 49 + 42 + 17 + 12 + 8 + 5 — 13 — 41 — 77 a csecsemő halandóságnál + 34 + 17 + 16 + 14 + 11 + 3 — 11 — 36 — 47 Indexszámok a szüietési a csecsemőarány halandóság ha az átlagot IGO-nak vesszük 113 111 105 103 102 101 96 89 79 116 108 108 107 105 101 95 83 78 Átlag 367 210 — — 100 100 Szinte meglepő e számsorok közötti összefüggés s az a tény, ami ez adatokból kitűnik, hogy a csecsemőhalandóság arányszáma teljesen ugyanolyan mértékben csökken, mint az általános születési arányszám. Magyarországi adatokkal nem lehet ennyire visszamenni, de nálunk is mutatkozik hasonló irányzat s fontos az a megállapítás, ami a német és magyar adatok összehasonlításából derül ki, az tudniillik, hogy 1901—1905-ben, mikor még Németország születési arányszáma olyan magas volt, amilyen Magyarországé közvetlenül a háború előtt, akkor annak ugyanolyan magas csecsemőhalandóság felelt meg, mint a milyen nálunk kísérője volt e magas születési aránynak. Azóta Németország csecsemőhalandósága a háborúig jelentékenyen csökkent a születési szám fogyásával párhuzamosan. De ez csak a békés fejlődés eredménye. A háborúban — sajnos — a javulás már nem következett be, pedig a születési szám a minimumra szállt le. Nálunk is jóval alacsonyabb most a háború után a születési arány, mint volt a háború előtt, de a csecsemőhalandósági arányszám alig változott, holott békeidőbeli németországi adatok szerint annak már 100 élveszülöttre a 16-ot nem volna szabad meghaladnia. A háború tehát még azt a természetes folyamatot is megakasztotta, amely abban nyilvánult, hogy a születési arány csökkenésével a csecsemőhalandóság aránya is folyton javult, más szóval, amit elvesztettünk a réven, megnyertük a vámon. Ez a fordulat még fokozottabb mértékben késztet bennünket arra, hogy a csecsemőhalandóság elleni küzdelmet a legnagyobb erélylyel folytassuk, annál is inkább, mert számszerű hatásában ez a legnagyobb akadálya egészséges népesedésünknek, másrészt pedig, mert a legnagyobb eredménnyel ez a küzdelem kecsegtethet. A születési arány általános emelésére alig van kilátás s nincs is arra tulajdonképpen szükség mindenütt, csak az ország egyes kisebb területein, ahol az egyke már nagyon megfészkelte magát. A csecsemőhalandóság azonban mindenütt magas, még az egykés vidékeken is, a tüdővész-halandóság pedig — sajnos — szintén elég általános, 3 Wirtschaft u. Statistik. Jahrgang 1. Nr. 5. 243 lap.