Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 3. szám - A nemzetközi munkásvédelem
403 azt, hogy a tengerészet terén a munkaközvetítés nem lehet haszonhajtó foglalkozás. Miután azonban 2. f-aban a tervezet ezt az elvet kimondotta, 3. §-ában kormányfelügyelet mellett időlegesen az üzletszerű munkaközvetítést is megengedi, mi mellett azonban az ingyenes munkaközvetítők szervezésének meg kell indulnia, és pedig oly módon, hogy a szervezetben a haj ós vállalatok és a tengerészek képviselve vannak. Az ily munkaközvetítő szervek működésére, valamint a munkapiac helyzetere vonatkozó adatokat kötelesek a szerződő felek a munkaügyi hivatallal közölni. A három szerződéstervezeten kívül negy ajánlást is elfogadott a genuai eonferentia. Az első a halászatban a 8 órai munkaidő bevezetését, a második a belhajózás terén a munkaidő szabályozását, a harmadik a tengerészmunkások jogviszonyának codificálását. a negyedik pedig a tengerészmunkások számára a munkanélküliségi biztosítás bevezetését ajánlja. Azok a nehézségek, amelyekkel washingtoni nagy sikere utan Genuában találkozott a békeszerződés munkaügyi szerve, alighanem meg fognak ismétlődni a folyó évben tervezett harmadik eonferentian. Itt ugyanis a mezőgazdasági munkások munkaviszonya kerül tárgyalásra és pedig oly módon, hogy nagyjában a washingtoni elveket kívánjak a mezőgazdaságra is alkalmazni. Tekintettel a mezőgazdaság különleges viszonyaira, valamint a gazdák szervezeteire, ebben az irányban alighanem igen jelentékenyek lesznek a nehézségek, amint az egyébkent már abból is sejthető, hogy máris állásfoglalások történtek az iparral hasonló szabályozás ellen.1 Bármint folyjanak is azonban tovább a nemzetközi munkásvédelmi conferenciák, annyi bizonyos, hogy a washingtoni eonferentia a művelt világot igen jelentékeny lépéssel vitte előre a munkásvédelem terén és nem csekély sikert ért el a munkásvédelmi törvények egységesítése tekintetébem Ha a legnagyobb skepszissel fogadjuk is a S órai munkaidő kérdését, a washingtoni Egyezménytervezetek többi rendelkezései alapján hozott törvények visszafejlesztéséről aligha lehet szó. VII. Ebből Magyarországnak is le kell vonnia a tanulságot. Akár belépünk a népek szövetségébe, akár nem, ha a művelt világhoz akarunk tartozni, nem lesz lehetséges oly követelmények elöl elzárkóznunk, amelyeket, nemcsak az európai államok nagy része, hanem az Európán kivüli államok jelentékeny része is megvalósított. Nemcsak arra kell legnagyobb ( mértékben súlyt helyezni, hogy a nyugati államoknál kulturálisan alacsonyabbaknak ne tekinthessenek bennünket a modern munkasvedelem követelményei elhanyagolásánál fogva, hanem a legnagyobb nyomatékkal arra is kell törekedni, hogy minden munkáskezet megtartsunk hazánknak akkor, amidőn az újjáépítés munkájában minden magyar munkáskézre 1 V. ö. Lnformations Qaotidiennes. Bureau International du Travail. Vol. IL Xr. 45. 1- 556—557. old.