Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A nemzetközi munkásvédelem

404 égetően szükségünk van. E megfontolásoknál fogva a legnagyobb figyelemmel kell kisérnünk a munkásvédelem nemzetközi fejlődését és idejekorán mérlegelnünk kell azt, mennyiben és mily módon tudjuk mi azt követni. Bár a nemzetközi munkásvédelem mögött a jelzett okoknál fogva el nem maradhatunk, mégis igyekeznünk kell ama kérdések elsőknek való megoldásával az átmenetet könnyíteni, amelyek kevesebb zavart okoznak közgazdaságunkban. E feladat elég nehéz és most bosszulják meg magukat azok a mulasztások, amelyeket e téren oly nagy rövidlátással követtek el a háború előtti kormányok. Hazánkban eddig csupán a washingtoni egyezménytervezetek egyike volt megvalósítva és ez a nők éjjeli munkájának tilalmazása, amelyet 1908-ban iktattunk törvénybe. A háború alatt e tilalom kezelése is oly módon történt, hogy itt is már erélyes intézkedésekre van szükség. Kevesebb nehézséget fog okozni a munkaközvetítésnek a washingtoni conferentia értelmében való szabályozása, mert ez irányban az első lépést legalább megtette az 1916. évi XVI. t.-c. Nagyok lesznek azonban a nehézségek a gyermekmunka és a fiatalkorú munkások munkaidejének szabályozása tekintetében. Nálunk eddig csupán a 12-ik életévig és csupán a gyári üzemekben van tiltva a gyermekek alkalmazása és itt is csak oly módon, hogy az iparhatóság engedélyével 10 éves gyermekeket is alkalmazni lehet. A kisiparban feltétlen korhatár nincs is, holott a washingtoni conferentia csupán a családi üzemeket veszi ki a tilalom alól. A szabályozás nehézsége azonban nem egyedül itten van, mert a 14 éves korhatár életbeléptetése egyúttal a tankötelezettség újabb szabályozását is kívánja, minthogy a gyermekeknek az iskolából kikerülése és munkára alkalmazása között nem szabad az elzüllésre tért nyitó hézagnak lennie. Nehéz lesz a gyermekek és fiatalkorú munkások éjjeli munkájának eltiltása is, mert ipartörvényünk értelmében a gyermekek éjjeli munkája nincsen tiltva, csupán a nappali munkaidő felében megszabva. A feltétlen tilalom csak a 12-ik életévig terjed, holott a washingtoni egyezménytervezetek értelmében a 16-ik évig kivétel nélkül tilos a gyermekek éjjeli foglalkoztatása és a 18-ik évig is csak kivételesen engedhető meg. Iparunknak időt kell tehát engednünk az új szabályozáshoz való alkalmazkodásra. Az anyasági védelem hat hétre kiterjesztése nagyobb akadályokba nem ütközhetik, anyagilag súlyosak azonban a gazdasági depressió korában az ezidő alatt fizetendő segélyek. Ami végül a 8 órai munkanapot illeti, helyzetünk azért súlyosabb, mint a külföldé, mert törvényhozásunk eddig nemcsak a felnőtt férfiakra vonatkozólag nem ismerte a maximális munkanap intézményét, hanem még a nőkre vonatkozólag is csak közvetve a berni egyezmény következményeképen ismerte azt. Amíg a nyersanyag és szénhiány tart, talán kevésbbé súlyosan fogjuk érezni a 8 órai munkanap törvénybe iktatását, mire pedig a termelés nagyobb mértékben megindulhat, bizonyára európaszerte érezni fogják az idevonatkozó rendelkezések enyhítésének szükséges voltát. A washingtoni conferentián kifejezésre jutott ajánlások közül csupán a phosphortilalom van nálunk megvalósítva. Az egészségügyi szolgálatra vonatkozó határozat oly homályos, hogy ahhoz nagyobb nehézség nélkül