Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Somló Bódog

31 daliunknak típusok szerinti osztályozása, ami igen sok olyan tévedésnek venné elejét, amely onnét származik, hogy különböző típusú társadalmakra vonatkozó adatokat zavarnak össze, mint hogyha az, ami az egyik típusra nézve áll, a másikra nézve is állana. Egy ilyen értelemben készítendő nagy leíró szociológiai mű természetesen igen sok tudós egyesített munkáját igényelné, amely összeműködésre nézve szerzőnk közelebbi javaslattal is szolgál. Eddigi fejtegetéseink rendjén elkísértük Somló Bódogot a belátásos elmélettől egészen az objektív szociológiáig vezető útján, amely időbelileg körülbelül az 1897—1909-ig terjedő tizenkét esztendő tudományos munkásságát öleli át. 1 Bármilyen hatalmas változáson ment is keresztül tudományos felfogása ezen idő alatt, legvégső filozófiai alapja változatlanul a spenceri filozófia világfelfogása: a belátásos elmélet szubjektív 1 E korból származnak még következő dolgozatai — főként könyvbirálatok, — amelyeket eddig még nem említettünk: «C o m t e t ó 1 K i d d i g« (Huszadiz Század, I. évf. 1900. I. k. 70—7; '. 11. ); «Az organikus társadalomtan) (u. o. II. k. 145—147. 11. ); «A nemzetközi jog történelme)) (u. o. 152— 153. 11. ); «W a 11 a c e összegyűjtött tanulmányai)) (u. o. II. évf. 1901. III. k. 65—66. 11. ); «A munkai) (u. o. 448—451. 11. ); «A kormányzat vagy az emberi fejlődés)) (u. o. IV. k. 129—132. 11. ); «A. s z o c i o 1 ó g i a s a r ktétele (u. o. III. évf. 1901. V. k. 394—398. 11. ); «A történelmi materializmus á 11 a m b ö 1 c s e 1 e t e. » [Jászi Oszkár könyve]. (Jogtud. Közlöny, XXXVIII. évf. 18. sz. 1903. 152—153. 11. ); «Müvé szet és erkölcs (Budapesti Napló, 1904. ); «K i d d Benjámin á 1 d a r w i n i z m u s a» (Huszadik Század, V. évf. 1904. IX. k. 29—37. II. ); «A filozófia története» [Pékár K. könyve], (u. o. 61—62. 11. ); ((Magyarosság és irodalom; ) (u. o. 225—226. 11. ); ((Londoni Társadalomtudományi Társasága (u. o. VI. évf. 1905. XI. k. 363—365. 11. ); «A politika tudománya a törvényhozásban)) (A nagyváradi kir. kath. jogakadémia almanachja az 1904—1905. tanévről, 13—22. 11. ); «P a s t and Futnre o f M a r r i a g e» (New-York American, 1906. ); «A jogbölcselet mai helyzeten (Új Század, 1906. 3-ik sz. ); «Marx és Engels», Szabó Ervin: Marx és Engels válogatott müvei, I. k. (Közgazd. Szemle, 1907. jan. 50—52. 11. ); Menger A n ta 1: Új Erkölcstan. Ford.: Ormós Ede. Előszóval ellátta: Somló Bódog, Bpest, 1907. III—X. 11.; Werner Somba rt: «Karl Marx und die soziale Wissenschaft» (Archiv f. Rechts- und Wirtschaftsphil. II. k. 1908. 96—99. 11. ); «Das soziologische Institut Solvay» (Blätter f. vergl. Rechts- u. Volkswirtschaftslehre, IV. évf. 1908. 110—114, 145—147. 11. ); «A bruxellesi szociológiai intézet)) (Huszadik Század, IX. évf. 1908. XVIII. k. 381—387. 11. ); ((Babonák ellen» (u. o. 1908. XVII. k. 399—402. 11. ); «Mazzarella Joseph: Les Types Sociaux et le Droit» (Monatschrift für Soziologie, 1909. 137—145. 11. ). Végül a ((Társadalom)), «Tulajdon» c. cikkek a Magy. Közgazd. Lexikonban és «A r i s t o t e 1 e s», «B ö 1 c s e 1 e t i j o g t u d o m á n y», ((Emberi j o g o k», «É s zj o g», «F i c h t e», «K a n t», «H o b b e s», «G r o t i u s», «A h á z a s s á g», «R o u sseau» és «T e r m é szetjog» c. cikkek a Magy. Jogi Lex. -ban. — Hogy munkásságát külföldön is milyen sokra értékelték, mutatja az is, hogy véleményét kikérték az alapítani szándékolt német jogfdozóíiai és szociológiai intézet kérdésében. «Ein deutsches Institut für Rechtsphilosophische u. Soziologische Forschung?» Eine Enquete. Berlin u. Leipzig, 1911. 26—21. 11. (1. Archív f. Rechts- u. Wirtschaftsphil. IV. k. 1910. 215—222. 11. ).