Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 1. szám - Somló Bódog
30 egyéni gazdálkodási mód», mint a «kezdelleges őskommunizmus» elméletének a tarthatatlanságát kimutatja. A Bücher-féle «individuális szükségletkielégítés korszaka» semmiféle induktív adattal sem igazolható, minthogy a csakis saját magára és csakis a jelen pillanatra gondoló vadember alakja, ki az izoláltan megszerzett táplálékot azonnal fel is falja, puszta képzeletbeli konstrukció. Ami pedig az őskommunizmus theoriáját illeti, az az induktív adatokban legfeljebb csak annyiban találhat támogatást, amennyiben ezek a primitív törzseknél bizonyos táplálékoknak szigorúan előírt közös elosztását mutatják. Azonban a termelés nem kollektív és a termelés eredménye is először a termelő magántulajdonába megy át, s részben általa is lesz elfogyasztva, részben pedig az «ajándékcsere» vagy a «kötelező szolgáltatások)) úlján jut más fogyasztók tulajdonába. A magántulajdonnak ezt a formáját, amely ugyan a hatalmasabbak számára kötelező szolgáltatások által erősen meg van terhelve, azonban mégsem nevezhetjük kommunizmusnak. Ekként szerzőnk arra az eredményre jut, hogy: «A gazdaság őskorának kérdését nem intézhetjük el sem az egyéni táplálékkeresés hipotézisével, sem a kommunizmus vagy kollektív termelés jelszavaival. Nem indulhatunk ki sem a gazdaságilag teljesen elszigetelt egyénből, sem a gazdaságilag teljesen egybeolvadt egyének egy csoportjából, mint a legrégibb fejlődési fokból, hanem már az általunk még megközelíthető legősibb fokon egy összetett gazdasági csoporttal találkozunk, amely egymástól kölcsönösen függő gazdálkodó egyénekből és kisebb gazdasági csoportokból áll és amely nekünk a javak forgalmának ősformáját mutatja*.1 Somló Bódog azon másik munkája, amely ugyancsak az objektív szociológiának tények utáni szomjúságát tükrözteti vissza és amellyel szintén igen sokat foglalkozott a külföldi kritika, a «Z u r Grundung einer beschreibenden Soziologic» címet viseli. (Berlin u. Leipzig, 1909. 50. 1.) Ebben az egyes történeti vagy etimológiai példákkal való szociológiai bizonyítások fogyatékosságára mutat reá és a teljesen kimerítő exakt indukció útján történendő bizonyítás szükségességét hangsúlyozza. Egy ilyen kimerítő bizonyítási anyaggal végzendő tudományos munka azonban mindaddig nem lehetséges, amíg a mai végtelenségig specializált és differenciált szociológiai leírás organikus áttekintést nyújtó formába nincs öntve. Szükséges volna mindenekelőtt az összes társadalmak listáját összeállítani. Majd pedig minden társadalomnak, minden legkisebb törzsnek, valamint minden nép valamennyi történelmi korszakának a képe könnyen áttekinthető módon akként lenne leirandó, hogy belőle szociális berendezéseik, nézeteik, szokásaik stb. lehető teljes és hü vázlatát nyerjük. Ezen az alapon lehetséges volna végül a társa1 A gazdaság őskorából, i. h. 136. 1. — Az őskommunizmusra vonatkozó fejtegetései miatt éles támadásban részesíti szerzőnket Kautsky Károly a «Neue Zeit» (Nr. 8, 28. Jahrg. Bd. I. 282—284. 11.) hasábjain. Amire ő «U r w i r t s c h a f t u. marxistische ürthodoxie» cimen az Archív f. Rechts- u. Wirtschaftsphil.ban (III. Bd. 1910. 391—394.11.) válaszol. (Magyarul: «üsgazdaság és marxizmus)) címmel a Huszadik Században XI. évf. 1910. XXI. k. 130-133. 11.)
