Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

352 szükségképen a jog rendnek s a normális állami életnek megszilárdulását s a főhatalmak külpolitikájához való alkalmazkodást tételezi fel olyannyira, hogy a pasziv és az aktiv pénzügyi politika közötti szakadékot a következőleg jellemezhetjük: A pasziv pénzügyi politika, mint a békeszerződés kijátszása, a végletekig elmérgesítené a győztes államokhoz való viszonyunkat s előbb vagy utóbb megszállásra és teljes tönkretételre vezetne. Az aktiv pénzügjá politika ellenben szükségképen letompítja azokat az ellentéteket, amelyek bennünket a főhatalmaktól ma még elválasztanak s a jóvátételi tartozások megállapításánál szükségképen reményt nyújtanak a főhatalmak részéről helyzetünk megértésére s ennek nyomán a méltányos elbánásra. Ez a megértés és méltányos eljárás talán nem egészen csalóka ábránd! Hiszen a trianoni békeszerződés 163. §-a, valamint a főhatalmaknak Ausztriával szemben tanúsított magatartása azt mutatják, hogy ellenségeink a jóvátételi tartozások szempontjából tulajdoképeni főadósnak Németországot tekintik.1 Ha tehát a jóvátételi bizottság megállapította, — amint meg is állapította — hogy Németország az ellene és szövetségesei ellen támasztott követelések teljes összegének — a jóváírások után fennmaradó — egyenlegét képes megfizetni s ha bebizonyul, hogy Magyarország a jogrend, a normális állami élet s a józan külpolitika útján Európa újjáépítését maga is hajlandó és képes előmozdítani, akkor állami bevételeinknek s a vagyon váltság pénzügyi eredményének lefoglalásától talán mégsem kell tartanunk s épúgy, mint Ausztria, mi is számíthatunk talán a jóvátételi követeléseknek jelentékeny mérséklésére és halasztásra. Számíthatnánk minderre azért is, mert a békeszerződés VIII. Rész IV. Függelék 4. §-a szerint maguk a főhatalmak sem akarják gazdasági életünket «olyan megrázkódtatásnak kitenni, amely a jóvátételre vonatkozólag teljesítőképességünket kérdésessé tehetn é».2 Ennél is fontosabb volna a nágyszabású aktiv pénzügyi politikának s ezen belül a vagyonváltságnak az az eredménye, hogy megkezdhetnők a normális gazdasági életet s ezzel együtt megkezdhetnők Magyarország közgazdasági, közegészségügyi és közművelődésügyi újjáépítését. * * * 1 Midőn a jóvátételi bizottság Ausztriának halasztást adott, Olaszország a Németországgal szemben emelt követeléseit felemelte s a jóvátételi bizottság az emelést, ha nem is teljes egészében, de részben elfogadta. 2 Megerősíti a szöveg álláspontját Reynald senatornak a trianoni békeszerződésre vonatkozó jelentése. Eszerint «a francia törvényhozás nemrégiben szavazott meg egy törvénj'javaslatot, amely az osztrák korona elértéktelenedésére való tekintettel a saint germaini osztrák békeszerződés feltételeit enyhítette*. ((Ugyanezen okból a kormány már egy másik törvényjavaslatot is benyújtott abból a célból, hogy hasonló könnyítéseket biztosítson a trianoni békeszerződés módosítása révén a magyar nép számárán. Lásd Pester Lloyd 1921. VII. 10.