Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - A parlamentek ellen

10 esik beszéd? A kormányzás rotatióját, ha csak erre van szükség, más módon is lehetne biztosítani; kormánybuktatást időközönkint kevesebb kellékkel is lehetne rendezni. II. Eddig a parlamenti működést az intellectus szempontjából tettük vizsgálat tárgyává; a kéj) semmivel sem lesz tetszetősebb, ha a parlamenti együttlét által kiváltott érzelmekről s az ezek alapján kialakuló parlamenti erkölcsről számolunk be. Miként eddig nem vettünk alapul speciális állapotokat, hanem minden törvényhozó testületnek szükségképen adott tömegjellegéből vontuk le a következtetéseket, úgy e fejezetben is csak a legáltalánosabb jelenségeket hozzuk szóba. A gyakori együttlét, a legszemélyesebb és legközvetlenebb összeműködés, a kiváltságos foglalkozás közössége valósággal ca s t-s z el lein e t teremt egy-egy nemzetgyűlés tagjai között. Képviselőnek lenni nemcsak hivatás, hanem külön társadalmi positió, melyen közönséges halandó máról-holnapra egy sajátos érzés- és gondolkozásmód világába emelkedhetik. Cast-szellem soha semmi körülmény között sem kivánatos, még akkor sem, ha valamely állami szervnek élő tagjai egységében és külön jelentőségének öntudatosságában kell nyilvánítania a maga erejét. A castszellem veszedelmes és káros még olyankor is, midőn nem egyszerre az egész osztály által, hanem csak a tagok külön szerepében és vonatkozásában érezteti társadalmi hatását. A képviselő nemcsak külön ember a többiek mellett, hanem különb a többieknél. Kiváltságos közjogi helyzete immúnissá és inviolabilissé teszi; maga a képviselői szerep ennek fontosságát messze túlhaladó önérzetet kelt benne. Legyen bár kösepes szónok, pártszempontból kötelességszerűen kijáró helyeslések és éljenzések fogják olykor szavait követni; s ezen ünnepeltetés szükségkép megtéveszti önismeretét abban a zártkörű levegőben, melybe csak kivételesen jut el a meg nem tévesztett nyilvánosság kritikai szele. Espinas egyik közismert munkájában (I)es sociétés animales) számszerűen iparkodik megállapítani a szónoki hatás érzelmi eredményeit. Szerinte, ha 300 a hallgatók száma, ha 10-zel jelöljük a szónok alapérzelmét, s ha legalább félszeres az, amit a szónok a magáéból a hallgatóság minden tagjának átad és ettől kap, illetőleg amit a hallgatók kölcsönösen egymástól kapnak (mert hisz nemcsak a szónoknak, hanem egymásnak kölcsönös befolyását is érezik), 5 , 750 akkor ' 300=750 fogja a publicum minden tagjának es 300 X magának a szónoknak érzelmi erejét jelölni. Nem kell Espinas matematikai játékát alapul venni, hogy mégis teljes mértékben megértsük, hogy a szónoki hatás által kiváltott hangulat mily lényegesen fokozza az együttérzés érzelmeit, s hogy ennek viszont mily lényeges befolyást kell a a szónok személyiségére gyakorolnia. Ismétlődés és külső körülmények karöltve hatnak közre, hogy állandóbb jellegű eredményhez vezessen az alkalomszerű, muló élmény. A hírlapi nyilvántartás ususa, abususa folytán tán még aznap, vagy a rákövetkező reggel majdnem szószerinti közlésben olvashatja a képviselő úr elhangzott nagy beszédét, s ebben a magáról